Franciaországban is népszerű a Bárka előadása

Nagy sikerrel mutatta be és játszotta négy alkalommal a hétvégén a budapesti Bárka Színház társulata a Frankenstein-terv című előadását az Arte francia-német kulturális televízió és a Párizs közeli Noisiel művészeti központjának közös szervezésében megren

Az október 11. és 19. között, immár hetedik alkalommal, egy XIX. századi gyártelepből átalakított nemzetközi művésztelepen tartott európai színházi és filmfesztivál célja a színpadi művészetek és a vizualitás közti egyre szorosabb kapcsolatra ráirányítani a figyelmet.

"Azért is örültem a meghívásnak, mert a Frankenstein-terv egyfajta peremvidéket szeretne bejárni, ugyanis nem hagyományos értelemben vett színházról van szó. Itt olyan környezetbe került, ahol bizonyos szempontból pontosabban tud megszólalni az előadás, mint a magyar színházi életben" - mondta Mundruczó Kornél, a darab rendezője a párizsi bemutató után az MTI-nek.

"A műfajok ma már nem határolhatóak úgy el, mint régebben, a tartalom vált fontossá, s ez az előadás egyáltalán nem áll szemben egy hagyományos színházi közeggel, hanem a fesztivál többi előadásához hasonlóan inkább kiegészíti azt" - tette hozzá.

A legutóbbi Pécsi Országos Színházi Találkozón a fődíjat és a közönségdíjat, valamint Monori Lili játékának köszönhetően a legjobb női alakítás díját is elnyert Frankenstein-tervben a film is állandóan jelen van. A játéktérben elhelyezett képernyők az előadás szerves részeként vagy a színpadon zajló belső események valamelyikét vagy a konténeren kívül játszódó külső eseményeket mutatják, máskor egyszerűen a darabban készülő film kamerájának képeként funkcionálnak.

A Mary Shelley regénye alapján Bíró Yvette és Mundruczó Kornél által írt darab a szörnyeteg és teremtője viszonyát állítja középpontjába, így világítva rá a nézőnek a mássághoz, illetve az abnormálishoz való kapcsolatára, de egy rendőrségi nyomozás keretein belül a mai társadalom működési zavarait is bemutatja.

Mundruczó Kornél szerint Franciaországban külön meg kellett találni a történet helyi specifikusságait azért, hogy a nézők pontosan értsék, hogy miről is van szó. A színhelyül szolgáló konténer így a budapesti Orczy-kertből átkerült egy párizsi művésztelepre. A bevezetésben a darabbeli rendező, Rába Roland szinkrontolmács segítségével azt magyarázza el a nézőknek, hogy azért kénytelen filmjét Párizsban forgatni és ahhoz ott élő magyarokat "castingolni", mert csak úgy kapott francia koprodukciós támogatást tervére, ha a megítélt összeget Franciaországban költi el. A konténer lakóiból emigráns magyarok lettek, akik más bevándorlókra főznek, s akikre az első gyilkosságot követően francia rendőrök törnek rá, vagyis a szereplők társadalmi kivetettsége ezzel újabb hangsúlyt kapott.

A rendező megítélése szerint a közönség érzékenysége miatt az előadás egész másképp működött Párizsban, mint Magyarországon. Az előadás elején a francia nézők kevesebbet nevettek, mint a magyarok, mert az interaktív helyzettől inkább megijedtek. Az előadás második részének iróniáját viszont sokkal jobban értették a franciák, mint a magyarok, így a párizsi közönség finomabban tudta követni az előadást, mint a magyar, amely inkább meglepődik a végkifejleten.

A Frankenstein-terv a közeljövőben több francia nyelvterület - Belgium, Kanada és Svájc - mellett Helsinkiben is vendégszerepel.
Forrás: MTI