A románok támogatják a szoborállítást

Az elnök az oktatási intézményben tartott fórumon utalt arra, hogy Aradon Szabadság-szobor állít emléket az aradi vértanúknak, továbbá - mint mondta - Saguna püspök XIX. századi tevékenységét utóbb az UNESCO is elismerte.

A szobor létesítése a városban vitát kavart, az ügyben a képviselő-testület is megosztott volt. A Saguna-szobrot eredetileg tavaly ősszel tervezték felállítani a gyulai ortodox püspökség udvarán, ám az októberi alapkőletétel elmaradt. Perjési Klára, a város szocialista polgármesterének akkori tájékoztatása szerint a gyulai ortodox püspökség és a gyulai román főkonzul arról értesítette, hogy a magyar és a román kormány állapodott meg abban: nem lesz alapkőletétel. Az ortodox püspök szobrának felállítása ellen mások mellett egy gyulai önkormányzati képviselő tiltakozott, mint mondta, nem szerencsés olyan történelmi személyiségnek szobrot állítani, aki tevékenysége során következetesen a magyar érdekek ellen cselekedett. A Békés Megyei Hírlap arról írt, hogy a
nagyszebeni ortodox püspök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdított, Kossuth Lajos pedig közönséges hazaárulónak nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar
érdekek ellen irányultak.

Az MTI-nek akkor nyilatkozó történész ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: nem biztos, hogy ma is hazaárulónak tartunk valakit, csak azért, mert 1848-49-ben annak nevezték, hiszen azóta az egész korszak

megítélése sokban megváltozott. Mint rámutatott, ma általános történészi megítélés, hogy a magyar

politikusi réteg 1848-49-ben nem mindig döntött helyesen a nemzetiségi kérdésben.
Saguna emlékének gyulai megörökítése ügyében a román fél többi között arra hivatkozott, hogy az UNESCO szerint Andrei Saguna a XIX. század második felében egyházszervezőként és politikusként is kiemelkedőt

alkotott, ráadásul idén ünneplik Romániában a püspök születésének 200. évfordulóját.
A kedden Gyulán Traian Basescu elnököt köszöntő Perjési Klára polgármester hangsúlyozta, hogy a város a magyarországi románok központja, és az itt élő románság gazdagította és gazdagítja Gyula kultúráját.

Kreszta Traján, a Magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke arra kérte Traian Basescut, hogy kísérje figyelemmel, a magyar-román határ menti együttműködésre előirányzott 260 millió eurós uniós támogatás felhasználását. Mint mondta, azért fontos, hogy jól hasznosuljon az uniós forrás, mert a határ mentén él a magyarországi románság többsége.

A román tannyelvű általános iskolában és gimnáziumban tartott fórum egyik résztvevője azt tudakolta az államfőtől, mi a véleménye arról, hogy a magyarországi kisebbségeknek még mindig nincs parlamenti képviselete. Traian Basescu erre úgy válaszolt, hogy a kisebbségek képviselete Európában többféle módon valósulhat meg; Magyarország demokratikus állam, és a saját demokratikus szabályai szerint jár el - tette hozzá.

A köztársasági elnök az iskolai látogatást követően megtekintette a helyi román ortodox templomot, ahol azt emelte ki a hívők előtt, hogy az egyház fő feladata a helyi román közösség összetartása. Mindemellett nagy szerepe van az anyanyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzésében is - mutatott rá Traian Basescu.

Kétnapos magyarországi látogatása befejeztével a román elnök gépkocsin indult az aradi repülőtérre.