Egyre több a higany a Csendes-óceánban

Rohamosan nő a Csendes-óceán higanytartalma - állapította meg a Harvard Egyetem egy kutatócsapata, amely szerint az Ázsiában tapasztalható erőteljes gazdasági növekedés hatására - elsősorban a szénből energiát nyerő Kína révén - a világszerte mérhető higanyértékek 2050-ig akár meg is duplázódhatnak.

Ez többek közt azt eredményezné, hogy a metil-higany (a higany egyik szerves formája) feldúsul a halakban. Ebben a formában a higany több mint százszor olyan mérgező, mint szervetlen formában - írja a "Nature" című tudományos lap online változata. Különösen a ragadozó halak érintettek, így például a tonhal vagy a cápák.

Még nem teljesen világos, hogyan képződik a szerves alak a szervetlenből, amely egyrészt közvetlenül jut a tengerbe, másrészt folyók és kipufogógázok által. Elsie Sunderland, a vizsgálat vezetője felfedezte, hogy a metil-higany jelentős hányada a tengerben képződik.
A mikrobáknak ehhez az elpusztult, lesüllyedő plankton nyújt táptalajt és reakciós felületet. A felfelé törekvő áramlatok ezután a nagyobb metilhigany-molekulákat újra a felszínre szállítják, ahol az anyag bejut az állatokba - és végül az emberbe. Előző vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy ott a legmagasabb a metil-higany koncentrációja, ahol különösen jól fejlődnek az algák.

A metil-higany a halaknál előforduló higany leggyakoribb formája. Ugyanakkor a legerősebben mérgező higanyféle, amelyet az ember elfogyaszthat táplálékán keresztül. Az Egyesült Államokban az összes ember által elfogyasztott higany 40 százaléka származik halból.

Az amerikai egészségügyi hatóság ezért arra figyelmeztet, hogy a várandósok és a kisgyermekek ne egyenek nagytestű ragadozó halakat. A zsírdús halak fogyasztásától szintén óva intenek - hiszen a méreg kiválóan oldódik zsírban.
Forrás: MTI