Az államfőjük egy-két kijelentése és az időközbeni kormányváltás miatt meglehetősen rázósra sikerült Csehország első uniós elnöksége. A következő félév könnyebb lehet az Európai Unió számára, mert a fejlett, stabil demokratikus hagyományokkal rendelkező, „rutinos” svéd politikusok irányítják majd a szervezetet.

A svéd EU-s ügyekért felelős miniszter, Cecilia Malmström a svéd elnökség programjának bemutatásakor a következőképpen foglalta össze országa ambícióit: „Svédország felkészülten várja a váratlan dolgokat, és megtervezi a megtervezhetetlent”.

Lesz gondjuk bőven

A következő félévben – ha minden a várakozások szerint alakul – rengeteg, régóta húzódó ügy végére kerülhet pont. Ennek megfelelően fogalmazta meg prioritásait a svéd elnökség: a legfontosabb feladat a gazdasági válság uniós szintű kezelésének levezénylése, emellett a Lisszaboni Szerződés hatályba léptetése utáni intézményi együttműködés, illetve a globális felmelegedés elleni küzdelem fokozása.

Egy fiatal, energikus politikus, Fredrik Reinfeldt kormányfő vezetésével próbálják meg venni az akadályokat a svédek, aki egy napokban tartott konferencián meg is adta az elnökség munkájának alaphangját: „a mai Svédország új, proaktívabb és pozitívabb szerepet kíván játszani az EU-ban”.

A svédek „vérbeli csapatjátékosok” – a svéd politikai kultúrában nagy hagyományai vannak a pártok konszenzuskeresésének, ezt bizonyítják a több pártból álló működőképes kormánykoalíciók is – , s ezt a politikát szeretnék az EU vezetése során is gyakorolni. Úgy képzelik el az Unió vezetését, hogy szorosan együttműködnek az Európai Bizottsággal, a Parlamenttel és az Európai Tanáccsal (emiatt a felfogásuk miatt ragaszkodnak ahhoz is, hogy a Bizottságot mihamarabb válassza meg az Európai Parlament).

Az elnökségi feladatok ellátására összesen 77 millió eurót szánnak, amely közepes összegnek tekinthető (a csúcs e tekintetben a tavalyi év második felében regnáló francia elnökség költségvetése volt, amely 190 millió eurót tett ki), így ezzel is azt próbálják bizonyítani, hogy kevesebb összegből is képesek hatékony és eredményes munkát végezni.

Válságkezelés

Az egyik legfontosabb megoldandó feladat lesz a válság további hatásainak elhárítása. A svéd miniszterelnök kiemelte: azt szeretné, ha a tagállamok az eddigieknél jobban összehangolnák a költségvetési politikájukat. A svédek álláspontja szerint ugyanis a protekcionista intézkedések nem hatékonyak a válsággal szemben, hanem éppen ellenkező következményeket váltanak ki, és az Unió csak akkor virágozhat, ha erősítik globális versenyképességét, azaz kutatásokba, innovációba, oktatásba és képzésekbe invesztálják a forrásokat. Fő prioritásként tekintenek a munkahelyteremtés elősegítésére.

Hosszabb távon a svédek – a hivatalos uniós állásponttal összhangban – a fenntartható növekedést és a pénzügyi biztonságot helyezik előtérbe, ezért ígéretük szerint haladéktalanul megkezdik a 2010-ig szóló – biztosan nem teljesülő – lisszaboni stratégia felülvizsgálatát, s megalkotnak egy reálisabb programot.

Küzdelem a globális felmelegedés ellen

A svédek szívügyének azonban igazán egy másik fontos célkitűzés, a klímaváltozás elleni küzdelem számít. Fő cél, hogy az év végi koppenhágai EU-csúcsra elkészüljön és ott elfogadásra kerüljön egy új klíma-megállapodás, ami felváltaná a jelenleg hatályos Kiotói Jegyzőkönyvet.

Ezt olyannyira fontosnak tartják a svédek, hogy már „elnökségük első percétől” dolgozni fognak azon, hogy mindenképpen megvalósuljon. Reinfeldt szavai szerint: „az elmúlt évben gyakran mondták nekem, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság közepette, az országok nem engedhetik meg maguknak, hogy „zöld álmokra” költsenek. Én az ellenkezője mellett érvelnék. Nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbra is a költséges energiaforrásaik mellett maradjanak”.

A cél a következő: „a fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a kibocsátás-csökkentésben és középtávon 25-40 százalékkal alacsonyabb kibocsátást kell produkálniuk”. Ezt segítené elő a svédek által szorgalmazott (de a franciák és a németek által eddig ellenzett) eszköz: a széndioxid-adó bevezetése is.

Egyéb fontos területek

A bel- és igazságügyi együttműködés területén a svédek várhatóan az ún. „Stockholmi program” tárgyalására fognak sok energiát fordítani. Ennek része a rendőrségi, határvédelmi és vámügyi együttműködés, a bűnügyi és polgárjogi együttműködés, a bevándorlási és menekültügyi, a vízumpolitikai és civil védelem ügyei.

Külpolitikában pedig várhatóan tovább folytatódik, illetve mélyül az Unió Keleti Partnerség politikája, amelynek elsősorban az energiabiztonság területén van jelentősége. Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára pedig jó hír, hogy Svédország mindig is lelkes támogatója volt az EU-bővítéseknek, s ez várhatóan a jövőben is így lesz.