A színváltás titka

A díszbogár (Chyrsina gloriosa) irizáló, metálzöld színét nem pigmentsejtek, hanem kitinvázának mikroszerkezete okozza, amely csaknem azonos a folyadékkristályokéval - írják amerikai kutatók a Science tudományos folyóirat legutóbbi számában.

Az atlantai Georgia Technológiai Intézet munkatársainak felfedezését a festékipar is hasznosíthatja a jövőben - idézi a tanulmányt a BBC News hírportálja.

Korábban is tudták a kutatók, hogy a díszbogarak a rájuk eső fényben élénk színekben pompáznak, azt azonban, hogy ennek nem biológiai, hanem fizikai, azaz szerkezetükben rejlő magyarázata van, csak most igazolták. Kiderült, hogy a díszbogár külső váza apró, spirális szerkezetekből épül fel, amelyek a rájuk eső polarizált (egyirányú) fényt a beérkezés síkjával megegyezően verik vissza.

Mohan Srinivasarao kutatásvezető korábban az úgynevezett koleszterikus folyadékkristályokat tanulmányozta, amelyeket a legkorszerűbb kijelzőkben használnak. A koleszterikus folyadékkristályokban a molekulák egymás fölötti síkokba rendeződnek, egy síkon belül pedig párhuzamosak egymással. Srinivasarao elmondta, hogy amikor először látta a díszbogár külső vázát a nagy érzékenységű konfokális mikroszkóp alatt, megdöbbenve fedezte fel a szerkezetek hasonlóságát.

A spirális kúp formájában síkokba rendeződött kitinmolekulákról a kutatók jobbra, illetve balra forgató polarizált fényben készítettek fényképeket: ezekből állt össze a térbeli szerkezet. A balra forgató polarizált fényben - amely megegyezett a csavarvonal irányával - a bogarak "szuperzöldnek" tűntek.

A természetes, fehér fény azonban sokféle polarizáltságú elemből áll össze, ezért a a díszbogár zöld színének szemmel látható intenzitása csak mintegy fele a teljesnek.
Forrás: MTI