Élet a világűrben? Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel

Sikerült egy már ismert óriásbolygó légkörét észlelni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által márciusban felbocsátott Kepler-műholddal, ami azt jelzi, hogy az űrtávcső képes Föld-típusú égitestek felkutatására, már amennyire léteznek ilyenek.

Mint Szabó Róbert csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akit az űrteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikének vezetésével bízták meg, elmondta az MTI-nek, hogy a szóban forgó, HAT-P-7b jelű bolygót a magyar fejlesztésű HATNet hálózattal fedezték fel 2008-ban. A Jupiternél valamivel nagyobb tömegű égitest 1000 fényévre található Naprendszerünktől, 2,2 nap alatt kerüli meg központi csillagát, ez a Nap-Föld távolság 1/26-od részét jelenti. Ezen jellemzői alapján a planéta a "forró Jupiterek" családjába tartozik, felületén a hőfok a 2000 Celsius fokot is meghaladja.

"A hálózat kifejlesztése Bakos Gáspár csillagász, fizikus nevéhez fűződik, aki jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik. A HATNet kis távcsövek hálózatából áll, amelyek a világ több helyén párhuzamosan működnek, felhasználva, hogy a Föld egyes pontjain más és más időpontban van éjszaka. A hálózat távcsövei gyakorlatilag folyamatosan tudnak mérni egy-egy területet, ahol a csillagok fényét megfigyelve, néhány esetben úgynevezett kis tranzitot - bolygófedést - lehet felfedezni. A távoli napok körül keringő bolygókról van szó, amelyek szerencsés esetben eltakarják a messzi csillag korongjának egy nagyon kis részét. Ez egy kis fényességcsökkenést okoz, ebből lehet következtetni a távoli bolygók létezésére" - magyarázta Szabó Róbert.

Ismertetése szerint a magyar fejlesztésű távcsőrendszerrel már 13 exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót sikerült felfedezni. Ezek közül az egyik a HAT-P-7b jelű bolygó, amely két másikkal pontosan a Kepler-űrtávcső látómezejébe esik.

"A magyar műszer segítségével felfedezett bolygó révén kalibrálták a Kepler-űrtávcsövet. Sikerült azt megállapítani, hogy a várakozásoknak megfelelően a Kepler képes lesz Föld-méretű bolygókat találni. Nagyon pontos megfigyeléseket, fényességmérést lehet a Keplerrel végezni az űrben, ahol nem zavar a légkör hatása, amely elmossa a finom részleteket, illetve lehetetlenné teszi a pontos fényességmérést. Ezt kiküszöbölendő küldték Nap körüli pályára a Kepler-űrtávcsövet, amely képes regisztrálni a nagyon pici elhalványodásokat" - emelte ki a csillagász.

Mint kifejtette, az első exobolygót 1995-ben fedezték fel, manapság már 350-et ismernek. Eddig a Jupiterhez hasonló, a Földnél jóval nagyobb gázóriásokat sikerült felfedezni nagyon egzotikus helyeken, igen közel a központi csillagjukhoz, vagyis az élet szempontjából nem jöhetnek szóba. A HATNet által felfedezett, s most részletesen vizsgált bolygó is egy nagyon forró +Jupiter+.

"Most jutott el oda a tudomány, hogy már a Földhöz hasonló, kisebb méretű bolygókat is kezdik felfedezni. Olyan bolygókat lenne célszerű keresni, amelyek távolabb vannak a napjuktól, egy év körüli keringési periódussal rendelkeznek, hogy folyékony víz is lehessen a felszínükön" - mutatott rá Szabó Róbert.

A későbbiekben még részletesebb vizsgálatokkal ténylegesen vizsgálható lesz ezeknek a nagyon távoli bolygóknak a légköri összetétele, van-e esetleg valamilyen bioszféra, adott-e egyáltalán az élet lehetősége valamely távoli bolygó felszínén.

"Most abban a fázisban vagyunk, hogy ezeket a Föld-típusú bolygókat szeretnénk megtalálni. Az is kérdés, hogy mennyi van belőlük, mennyire gyakoriak. A Kepler-űrtávcsőnek pontosan az a célkitűzése, hogy valamilyen statisztikát is mondjon: százezer csillagot figyel meg és kiderítheti, hogy egy-kettő, vagy esetleg több ezer van belőlük" - magyarázta a csillagász.

Mint rámutatott, a legreményteljesebb jelöltek esetében a most még fejlesztés alatt álló űrtávcsövekkel spektroszkópiai módon (optikai színképelemzéssel) a légkört is lehet majd vizsgálni.

"Esetlegesen a Földhöz hasonló, lakott bolygót is lehet találni. Eddig semmilyen lakott bolygót még nem sikerült felfedezni, de ez a motiváló erő, a cél, amely ezeket a kutatásokat inspirálja" - hangsúlyozta Szabó Róbert.
Forrás: MTI