Csillagászat és civilizáció

Asztronómusok, kvantumfizikusok, biológusok, pszichológusok, filozófusok, teológusok, kultúrtörténészek elemezték, hogy a saját tudományterületük milyen többletet adhat hozzá a világegyetemmel kapcsolatos ismeretekhez.

A négynapos budapesti konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezte a Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán.

Grandpierre Attila szerint a csillagászat a legrégebbi tudomány, amely a többi tudományág fejlődésének is mozgatórugója volt, ugyanakkor jelentőségét még az asztronómusok sem igazán ismerik. A tanácskozás ezért a csillagászatnak a tudományok és a társadalom fejlődésében betöltött szerepének megvilágítását tűzte célul.

"A konferencia egyik különlegessége, hogy nem egy szűk szakmai tanácskozás volt, mint amilyenek általában a hasonló rendezvények, hanem szélesebb kitekintéssel fogta át a tudományterületeket. Ma világszerte az interdiszciplináris kutatások kerültek az előtérbe" - magyarázta a csillagász.

Mint kifejtette, a világegyetemről alkotott képünk mindmáig a XVII. századi fizikai alapokon nyugszik.

Napjainkban azonban magának a fizikának a szerepe is egy kicsit megváltozott, a fizika, amely eddig mindenben szinte egyedülálló volt, maga is tapogatózik a társtudományok iránt - mutatott rá Grandpierre Attila.

Kifejtette: ebben a helyzetben újra kell tájékozódni. Ezt a tájékozódást a legszélesebb körben összehívott társaság segítette, a résztvevők a saját tudományterületük szempontjából világították meg, hogyan látják a világegyetemet.

A konferencián több világhírű tudós is előadást tartott. Grandpierre Attila mindenekelőtt Paul Davies, a világ egyik legismertebb fizikus-csillagászának előadását emelte ki, aki az életbarát világegyetemről beszél, arról, miért éppen olyanok a világegyetem fizikai tulajdonságai, amelyek az élet kialakulásának kedvezőek, és mennyire alapvető az élet szerepe a világegyetem kialakulása és fejlődése számára.

"Az élet és a világegyetem kapcsolatáról beszélt, arról, miként kell elképzelni azt, hogy az univerzumot mintha igen finoman hangolták volna az élet számára" - mutatott rá Grandpierre Attila.

A szervező Stephen Wolframnak videokonferencia keretében a világegyetem komplexitásáról megtartott előadását is kiemelte. Megfogalmazása szerint a tudós, akinek nemrég jelent meg a New Kind of Science (A tudomány új fajtája) című könyve, "lenyűgöző előadást tartott a világegyetem komplexitásáról. Az élet és a világegyetem olyan matematikai struktúráit vizsgálta, amelyeket számítógéppel lehet elemezni, új oldaláról bemutatva az univerzumot."

Grandpierre Attila ismertetése szerint a konferencia anyagából megjelenik egy válogatás angol nyelven. Az előadások videofelvétele letölthető a konferencia honlapjáról (http://www.konkoly.hu/AC2009/).

Mint Grandpierre Attila hozzátette, még ez évben egy hasonló tárgyú magyar nyelvű konferencia is tervbe van véve.
Forrás: MTI