Így menthető meg a magyar termőföld

Debrecenben kidolgozták a mezőgazdasági vízfelhasználás megoldásának tervét. Az ambiciózus program segítségével meg lehetne nyerni az aszály elleni küzdelmet. A részletekről a program ötletgazdája beszélt a HírExtrának.

Augusztus 26-án Debrecenben tartották a Farmer Expo 2009 konferenciát. A rendezvényen jelen volt és előadást tartott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, rengeteg tudós és szakember, illetve a gazdák képviselői is.

A résztvevők ezúttal azért ültek össze, hogy hatékony megoldást találjanak a mezőgazdasági vízellátás problémájára.

Szikár tények

„Kritikusan alacsony az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági területek aránya Magyarországon a potenciális lehetőségekhez és szükségletekhez képest” – állapítja meg a konferencia záródokumentuma.

„Hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználást csupán kevés területen alkalmazzák, annak ellenére, hogy a vízigény nem éri el a rendelkezésre álló vízkészlet határát, így a kapacitások jelentős mértékben kihasználatlanul maradnak. Pedig az ország főként középső és déli területein átlagosan évi 50 mm-rel csökken a csapadékmennyiség, és egyre gyakoribbá válnak a csapadék nélküli, aszályos időszakok” – fejtik ki bővebben a dokumentumban az alapvető problémát a tanácskozás résztvevői.



Az eseményen elhangzott, hogy a harmadik ütem kiemelt célkitűzései között szerepel egy egységes önköltség-számítási rendszer kidolgozása a vízszolgáltatók részére, az állami szerepvállalás lehetséges kiszélesítése és pontos meghatározása. (Figyelemmel az Európai Unió vonatkozó irányelveire és stratégiai programjaira, valamint együttműködve a vízhiány és szárazság kezelésére kidolgozott munkaprogrammal.)

„A most kitűzött célok nagy előrelépést jelentenek a mezőgazdaság számára egyre inkább megkerülhetetlen probléma megoldásához, de továbbiakra is szükség lesz. A jövőben ki kell dolgoznunk a mezőgazdasági vízhasználók által létrehozott és működtetett vízszolgáltató szervezetek működési és támogatási feltételeit és a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő K+F+I tevékenységek középtávú stratégiáját, valamint meg kell határoznunk egy komplex adatforgalmi és információs rendszer működési feltételeit is” – nyilatkozta Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma elnöke a konferenciát követően.

Mennyire súlyos a helyzet?

A fejleményeken felbuzdulva megkerestük Nagy János professzort, aki további részleteket árult el az ambiciózus programról.



Professzor Úr, mennyire súlyos a magyar mezőgazdaság vízellátási problémája?

Magyarországon az aszályos és a belvizes évek száma, gyakorisága ugrásszerűen megnőtt az utóbbi időben. Az elmúlt száz évben a szélsőséges időjárási körülmények előfordulása megháromszorozódott, sokkal sűrűbben szembesülünk tehát extrém körülményekkel – egyébként most is egy aszályos periódusban járunk.

Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy Magyarország különböző területei eltérő mértékben „részesülnek” a természeti körülmények „áldásaiból”.

A magyar mezőgazdaság (azon belül is elsősorban a gyümölcs- és csemegekukorica-termesztés) akkor versenyképes, ha az aszályveszélynek nincs kitéve. A folyamatos vízutánpótlás tehát olyan kényszerűség, amelyet nem lehet megkerülni.

Magyarországon jelenleg 200 ezer hektár öntözhető terület van, azonban ennek csak alig fele öntözött.