Miért esnek a reálbérek?

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője elmondta: a reálbérek csökkenését főként a közszféra béreinek, bónuszainak megvonása okozta. A versenyszférában ugyan kissé, 0,3 százalékkal nőttek a reálbérek, a bónusz nélküli bérek pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ez ugyanakkor csak "virtuális" növekedés. Ennek oka, hogy a versenyszférában az alacsony jövedelműeket érintették az elbocsátások a legnagyobb mértékben, ez pedig módosította a statisztikai súlyokat.

A közszférában a bónuszok és prémiumok megszüntetése mellett az is lefelé húzta a béreket, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők bérei alacsonyabbak az átlagnál.

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a frissen közölt adatok a munkaerőpiac lazulására utalnak, ez pedig kedvezőtlenül hat a magánfogyasztásra. Pozitívum ugyanakkor, hogy a havi nettó bérek növekedési üteme az előző hónapokhoz hasonlóan gyorsabb volt a bruttó kereset növekedésénél, elsősorban az adóváltozások hatásaként.

Hozzáfűzte: nincs béroldali inflációs nyomás, így a Magyar Nemzeti Bank tovább tudja csökkenteni a jegybanki alapkamatot, és januárban 25 bázisponttal, 6 százalékra mérséklődhet a kamat. A közszférában a bruttó keresetek 8,5 százalékos csökkenése a 13. havi illetmény kifizetésének elmaradása miatt volt - mondta Barta György.

A szakértő szerint 2009-ben éves összehasonlításban legalább 2-3 százalékos reálbér csökkenés várható, 2010-ben pedig - részben a gyenge bázis miatt - javulhatnak a keresetei adatok, ám csak nagyon csekély mértékben.