A nemzeti ünnep tiszteletére
Nagyszabású rendezvényekkel készülnek a pártok a nemzeti ünnep tiszteletére - áll az MTI közleményében, ámde jó lesz vigyázni az efféle magasztos jelzőkkel.
- Ne haragudjon már kedves uram! Volna szíves halkabban követelni a Gyurcsány-Bajnai korszak lezárását? Nem hallom Mesterházy „Új jelölt vagyok” Attilát…
- Hogyne hölgyem! Amint lesz szíves abbahagyni, hogy „Húzzunk bele! Húzzunk bele!”, s végre megint Orbán „Nemzetmentő” Viktor 48-as dakota bölcsességeire koncentrálhatok…
Ekkor a két civakodó elé egy levesestányérnyi kokárdába bugyolált Jobbik-szimpatizáns lép, s ritmusos „Egyszerűen senkik vagytok hej, hej!” – skandalumra gyújt…
Bár az elmúlt évek
Street Fighter retrofílingje okán a nemzeti ünnepek helyszíneit messze elkerülő fővárosiak még a leglegatyásítóbb időkben is szívesebben választják a magyar népléleknek oly kedves vidéki wellness szállók szolgáltatásait, kampány van, szóval a politika nem tűrheti az apolitikát. Így hát mindhárom nagy (na jó, két közepes és egy görögnarancsnyi-) párt grandiózus programmal készül 2009. március tizenötödikére.
„A nemzeti ünnep tiszteletére” – olvasható az MTI közleményében, ámde jó lesz vigyázni az efféle magasztos jelzőkkel, kedves távirati irodában írogató kolléga. Maradjunk csak annyiban: a meghatározó politikai erők javában készülnek 1848. március 15-ének százhatvankettedik évfordulójára.
A Fidesz például délután három órakor tartandó, „külsőségeiben visszafogott, alacsony költségvetésű”, Orbán Viktor beszéddel fűszerezett rendezvénnyel a belvárosi Kossuth Lajos utcába invitál. A szocialisták a Pilvax közbe álmodták Mesterházy Attila nevével fémjelzett mementójukat. Három órára. A Jobbik pediglen „hagyományos” helyszínére a Deák térre, ahol Vona Gábor és Morvai Krisztina kíván majd szebb jövőt az egybegyűlteknek. Ja, és a minden bizonnyal a párt militánsai által biztosított, vitán felül békésnek ígérkező rendezvény három órára van meghirdetve.
Így aztán – mivel a három helyszín között légvonalban sem lesz több fél kilométernél - az is megtörténhet, hogy a kampányhajrához közeledve
a három párt szimpatizánsai egyetlen nagy, (igaz nem piros-fehér-zöld, hanem narancs-vörös-árpádsávos) trikolórrá összeállva ünnepelhetik a magyar nemzet első és máig csupán a nagyon pihent agyúak által relativizált revolúcióját. Milyen szép is lenne.
A webhírlapíró azonban emlékszik: 2007. március 15-én, amikor Demszky Gábor főpolgármester a Főváros és az SZDSZ szokásos ünnepi helyszínén, a Petőfi szobor előtt épp arról beszélt, hogy „sehonnai, bitang ember az, aki miatt ma bármelyik polgártársunknak félnivalója lehet szabadon megünnepelni március 15-ét”, annyi tojást zúdítottak feléje a Kossuth térről is áttaláló árpádsávos hazátlanok, hogy az egy méretesebb Magyar Gárda-zászlóaljnak sülő rántottához is elég lett volna.
Az MDF ugyanakkor nem kívánja a márcziusi ifjak dicsőségének napját „az utcai pártpolitizálás öncélú kampányeszközévé silányítani”.
A nemzeti ünnep tiszteletére tekintettel, természetesen.
A cikk elkészülte után kaptuk a hírt: a Fidesz áttette rendezvényét a Budai várba.