Vizitdíj, egy kicsit másképp? Jöhet!
Vizitdíj, egy kicsit másképp? Jöhet! - derül ki egy friss felmérésből, amelyben az aktív lakosság jó része arról vallott: szívesen fizetne többet a magasabb színvonalú közegészségügyi ellátásért.Magyarországon az aktív lakosság közel 70 százaléka nem érzi magát biztonságban az egészségügyi ellátó rendszerben, komfortérzete az elmúlt évben is romlott – derül ki a GKI gazdaságkutató által az AXA megbízásából februárban készített felmérésből.
A „dolgozó népnek” több mint kétharmada hajlandó lenne előre kiszámítható többletköltséget vállalni annak érdekében, hogy gyors és magas minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz jusson. A jobb ellátás érdekében a válaszadók majd’ negyven százaléka fizetne havi 1-2 ezer forintot, míg további 35 százalék akár havi 3-5 ezer havi fix-el is megtámogatná ellátását – mutat rá a felmérés.
Kórházi ellátás: gyenge közepes
Honnan vesszük?
A válaszadók többsége (mintegy 75 százaléka) a kapott ellátást leginkább saját korábbi tapasztalatára támaszkodva értékeli, ám a bizonyosság érdekében többen (44 százalék) más orvos szakvéleményét is kérik a kapott kezeléssel kapcsolatban, és sokan (39 százalék) az interneten is tájékozódnak. A legfeljebb érettségivel rendelkezők körében ritkább (36 százalék), hogy más orvos véleményét is kikérik, a fiatalabbakat (a 18 évtől 39 évig terjedő korosztályt) pedig az interneten található információk inkább orientálják a véleményalkotásban, mint a 40 év felettieket.
A jó minőségű ellátás garanciáját a legtöbb megkérdezett a jó hírű orvosokban látja, s bár a hozzájuk való eljutásban gyakran kapcsolati hálójukra támaszkodnak, e célból ritkán nyúlnak a zsebükbe. Akik már jártak magánorvosnál, sokkal nagyobb arányban mennek újra magánrendelésre, mint akiknek korábban is csak állami ellátásban volt részük. Kiderült: ameddig a háziorvosi ellátást erős, addig a szakrendelői és a kórházi ellátást csupán gyenge közepesre értékeljük: A válaszadók szerint az ellátás színvonalában érezhető romlás ment végbe az elmúlt évben. A megkérdezettek különösen a szakellátást és a kórházi ellátás terén érzékelnek a romlást.
A magánszolgáltatók működését az aktív lakosság minden tekintetben jobbnak értékeli, mint a tb-rendszer intézményeit. A legkisebb különbséget az orvosszakmai felkészültségben találják, de a műszerezettségben és a kényelmi funkciókban igen markáns különbségekre panaszkodnak.
Két éve még a 300 forintot is soknak találtuk
A 2008-as „szociális” referendum számokban
A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, úgynevezett három igenes népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. A képzési hozzájárulásra a véleménynyilvánítók 82, 22 százaléka mondott nemet, a vizitdíjat is körülbelül ugyanennyien vetették el, míg a kórházi napidíj ellen a szavazók 84,08 százaléka foglalt állást. A referendum 4 milliárd 470 millió forintba került.
A mostani felmérésben azonban nem ez a különös, hisz régóta tudjuk, hogy egy magánpraxisban klasszisokkal jobb ellátásban részesülhetünk, mint a legközelebbi SZTK-ban. Az már jóval meglepőbb, hogy ennyire sokan nyúlnánk a zsebünkbe a magasabb szintű kezelés reményében, kvázi öngondoskodást vállalva.Emlékezetes: az aktív magyar lakosság (kiegészülve a 18 év feletti diáksággal és a nyugdíjasokkal) szinte napra pontosan két éve, 2008. március 9-én elsöprő többséggel úgy határozott, nem kér sem a hasonló céllal bevezetett vizitdíjból, sem pedig a kórházi napidíjból.