Stomp: akik végigdobogják a világot

A világhírű Stomp együttes hazánkban ad koncertet, március 27-ig minden nap. A HírExtrának a tegnapi, első előadás előtt sikerült interjút készíteni az együttes egyik tagjával, Sune Nielsennel.

Zenésznek, táncosnak, vagy színésznek tartjátok magatokat elsősorban?

Én egy dobos vagyok. Igen, táncosok is vannak közöttünk, de én alapvetően zenésznek tartom magamat.

Két esztendővel ezelőtt már jártatok Magyarországon. Mit gondolsz? Mi magyarok világviszonylatban milyen közönségnek számítunk?

Nem igazán lehet összehasonlítani az európai közönséget, Európa ilyen téren egységesnek számít. A magyar egy rendkívül hálás közönség, szemben mondjuk a japánokkal, de persze ez kultúra kérdése.


Fotók: Fejér Bálint

Folyamatosan járjátok a világot, tehát nyilván hihetetlen élményekkel gazdagodtok. Neked személy szerint melyik a legemlékezetesebb élményed?

Nagyon sokat voltam Németországban, Svájcban, Oroszországban, de a legkedvesebb élményem mégis dél-Afrikához, Fokvároshoz kötődik. A közönség ott folyamatosan állt, és hihetetlen beleéléssel hallgatták, már-már táncolták végig az előadást. Ám ez az ország sok mindenben más volt, mint Európa: éppen csak vége volt az apartheid rendszernek amikor meghívást kaptunk.

A terem egyik oldala feketékből, a másik része fehérekből állt. Mi, a produkcióinkban megmutattuk nekik, hogy fehérek és feketék képesek együtt dolgozni, csapatként működni. Egyszerűen borsózott a bőr a hátamon attól, hogy ezt mi mutatjuk meg nekik. De nagyon érdekes és izgalmas élmény volt.



Hogyan találtok ki egy koreográfiát, és ez mennyi időbe telik?


A példa kedvéért mondjuk Steve, a Stomp egyik szülőatyja elkiáltja magát - hé! Van egy új ötletem! Gyertek emberek, és dolgozzuk össze együtt! – ilyenkor természetesen nekiállunk próbálni, gyakorolni, közben segítjük egymást, új ötleteket teszünk hozzá, vagyis a kitalálás igazi csapatmunkának számít, maga a megvalósítás pedig egy viszonylag hosszabb folyamat.

Hogyan lehet bekerülni a Stompba és ez neked hogyan sikerült?

Egyik nap leültem a számítógépem elé, ahol az üzeneteim között felfigyeltem az egyikre. A Stomps új tagokat keres! Én kaptam az alkalmon, és elutaztam Londonba egy háromnapos bemutatóra, amire – nem túlzok – ezer ember volt hivatalos. Sátrakban laktunk, komolyan mondom, olyan volt az egész, mintha egy nagy diáktalálkozón lettünk volna. A harmadik napon csodálkozva néztünk körbe: hatan maradtunk! Vagyis mi lettünk az új tagok, fel lettünk véve.



Milyen adottságokra van szüksége egy Stompernek?

Sokan jönnek oda hozzánk arról érdeklődni, hogy milyen adottságokra van szüksége egy Strompernek: erősnek kell lennie? Esetleg kiváló dobosnak? Szerintem a legfontosabb tulajdonság mégis a karizma, a csapatszellem, és a taktika. Persze a kitartás is legalább ennyire fontos, valójában ez egy nagyon kemény, embert próbáló munka. De keményen eddzünk, és remélem, hogy ez az eredményünkön is meglátszik.

Hol, és merre fele léptek fel a közelben?

Prágából jöttünk, és Ukrajnában tartunk. Március 27-én van az utolsó fellépésünk Budapesten, remélem ezalatt lesz időm ezt a gyönyörű várost is megtekinteni.