NATO-tanácskozás a megújulás jegyében

Kétnapos NATO-tanácskozás kezdődött az észt fővárosban a szervet készülő új stratégiájáról és egyebek között az Európában fenntartott taktikai atomfegyverek sorsáról.

A külügyminiszteri szintű, nem hivatalos, azaz nem döntéshozó értekezleten Magyarországot Balázs Péter képviseli. A megnyitón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azt a véleményét hangoztatta, hogy az elrettentő erejű atomfegyverekre mindaddig szükség van, amíg rakétákkal rendelkező "lator államok" léteznek. Az új, a hidegháború utáni stratégiáról azt mondta, hogy annak "két elválaszthatatlan alapelve a transzatlanti együttműködés és a tagországok kölcsönös védelmi elkötelezettsége".

A konferencia témája a szervezet strukturális reformja is. A NATO-költségvetés nagy befizetői, például Franciaország és Nagy-Britannia intézményi karcsúsítást szeretne, és Washington is hatékonyabb működést látna szívesen. Rasmussen főtitkár felvetette, hogy a még a hidegháború alatt felállított háromszáz főbizottság számát százra kellene csökkenteni.

Terítéken van Bosznia-Hercegovina NATO-kapcsolatainak szorosabbra fűzése is, amelyet Magyarország erőteljesen támogat. Budapest szerint a helyzet megérett arra, hogy az országot meghívják a NATO-csatlakozás előszobáját jelentő tagsági akciótervbe.

Balázs Péter: haladni kell a korral


Nagyon fontos, hogy a NATO megújuljon és alkalmazkodjon a XXI. század kockázati tényezőihez - mondta az észak-atlanti szövetség tallinni tanácskozásán részt vevő Balázs Péter külügyminiszter. A kétnapos, nem hivatalos értekezleten egyebek között a szövetség új, a hidegháborút követő stratégiájáról tanácskoznak.

Ezt az új stratégiát novemberben, a lisszaboni csúcstalálkozón tervezi jóváhagyni a 28 tagállam. A szövetség a területvédelmen alapszik, de a kihívások elemzésekor nem szabad abba a hibába esnie, hogy az ellenséget is területhez kösse - mondta a magyar külügyminiszter.
Forrás: MTI