Horváth Csabát február 26-án választotta főpolgármester-jelöltnek az MSZP budapesti küldöttértekezlete. Azóta azonban két megmérettetésen is részt vett a párt és vele együtt Horváth is – már mint főpolgármester-jelölt. Az európai parlamenti választáson súlyos vereséget szenvedett a párt, ahogy az országgyűlési voksolást is keményen elbukta. Így a párt vezető arcait is egyértelmű felelősség terheli e miatt, köztük természetesen Horváth Csabát.

Már akkor is voltak gubancok

Az ő jelölése egyébként sem volt zökkenőmentes. A párt elnöksége és a budapesti vezetés között hosszas egyeztetés eredményeként született meg személyéről a döntés. Igaz, már akkor sem volt igazán olyan arca a pártnak, amit jó szívvel a zászlóra lehetett fesetni – a BKV botrányok miatt.

Horváth kinevezésekor az országos elnökség – teljes joggal – szerette volna, hogy megvárják a parlamenti választások eredményét, ám a budapesti vezetők, Burány Sándor fővárosi elnök, és Steiner Pál frakcióvezető mindenképpen előtte akarták dűlőre vinni a dolgot. Győztek. Most azonban veszíthetnek.

Mennek a levesbe?

Egyes szocialista körök szerint Horváth Csaba megnyilvánulása a BKV ingyenessé tételéről nem volt túl szerencsés. Szanyi Tibor egyenesen vállalhatatlannak nevezte a bejelentést, de Molnár Gyula sem fogadta kitörő örömmel. Molnár szerint a főváros nincs megfelelő anyagi helyzetben ahhoz, hogy díjmentessé tegye a tömegközlekedést Budapesten. Mint mondta: ez egy lehetséges opció, de alaposan át kell gondolni, hogy miből lehet fedezni a kieső bevételt.

Horváth Csaba ráadásul ezt egyfajta kamikáze akcióban dobta be a köztudatba, nagyon kevés politikustársával egyeztetett – pedig az ügy nem lényegtelen.

Minden jel szerint Horváth ezzel váltotta ki sokak nemtetszését a pátban jelöltsége ellen. Ez a nemtetszés pedig akár odáig is juthat, hogy visszahívják, s mást ültetnek a helyére. Végső döntés természetesen még nincsen.

A Burány-Steiner tengely

Másfelől a HírExtra forrásai szerint egyes szocialista politikusok nem nézik jó szemmel azt a munkát, amit Burány és Steiner urak (az ő „körükhöz” tartozott Hagyó Miklós is) a budapesti szervezettel az elmúlt években végeztek. Ugyan nincsenek információk arról, hogy bármelyiküknek is köze lenne a BKV pénzeinek lenyúlásához, vagy a gyógyfürdők, illetve a főkefe botrányokhoz, ám ez nem biztos, hogy mindig így lesz.

És még ha be is bizonyosodik, hogy a kezük patyolat tiszta, akkor is ott vannak a tények: a szocialista párt a fővárosban is jelentősen meggyengült, volt olyan választókörzet, ahol még a Jobbik is föléjük kerekedett. Akik pedig győztek, vagy viszonylag jól szerepeltek (Tóth József, Szanyi Tibor, Molnár Gyula) a párt másik csoportjához tartoznak, azokhoz, akik eddig nem igen szólhattak bele Burány és Steiner dolgaiba.

Lepukkantak

Tény továbbá, hogy Burány Sándor és Steiner Pál végletekig „elhasználódott”. Még a baloldali választókat sem tudják igazán mozgósítani. Nevükkel, arcukkal nem lehet már győzelemre vinni egy önkormányzati választást, nem beszélve a párt megújulásáról.

A párton belül jelenleg sokan úgy vélekednek, hogy „örüljenek, hogy bekerültek a parlamentbe, és mandátumukkal négy évig mentelmi joghoz, és keresethez jutottak.”

A valódi kérdés az, hogy amennyiben Horváth Csabát (és Steinert meg Burányt) leváltják, ki léphet a helyükre. A budapesti vezetésben ugyanis nincsen olyan személyiség, aki eléggé ismert ahhoz, hogy a főpolgármester-jelöltséget „elvigye.” Mert az még nem olyan súlyos probléma, hogy a budapesti vezetést ki fogja irányítani, hiszen abba szépen lassan bele lehet tanulni. De az őszi választásokon induló baloldali főpolgármester-jelölt személye komoly sajtónyilvánosságot kap.

Ki lehet a jövő embere?

Szerencsés olyan jelöltet választani, aki legalább némileg ismert, és lehetőleg fiatal. Ilyen jelenleg nincsen. De még ha elő is kaparnak a fiatalok közül valakit, neki nincs meg a rutinja, hogy kezelje a teljes magyar médiát, márpedig ez elengedhetetlen egy kampányban.

Ebből az alapvetésből kiindulva két emberről lehet szó, mint a szocialisták főpolgármester-jelöltje. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere, egyike azoknak, akik mandátumot szereztek egyéni választókörzetben a tavaszi választáson. Ő van annyira rutinos politikus, és van akkora támogatottsága is, amivel már érdemes számolni. Ahogy azzal is, hogy nem akarja elvállalni. Tóth nem az a reflektorfénybe kívánkozó típus. Mint a HírExtrának adott exkluzív interjújában is kifejtette, nem szeretne tisztségeket vállalni a pártban. Tény, hogy Tóth igazi lokálpatrióta, a nagypolitikától tudatosan távol tartotta magát. Miért pont most változtatna?

Molnár?

A másik név Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere. Mivel csak hajszállal maradt le a mandátumért folytatott versenyben jól látható, hogy kerületében erős a támogatottsága. Mi több, országosan is ismert, tapasztalt politikus, könnyen viselné a jelöltséggel járó reflektorfényt.

Vele az a gond, hogy a kerületben több olyan médiavisszhangot kiváltott eset is történt, amiben például az ügyészség is nyomoz. Ha ő lenne a jelölt, túl könnyű célponttá válna az ellenfelek szemében, és még az is elképzelhető – bár erre nincsenek bizonyítékok – hogy nem alaptalanul.

Nehéz döntés elé néz tehát az MSZP vezetése. Az a vezetés, aki majd július 10-én átveszi a stafétát a régiektől. Hogy mi lesz Horvát Csaba, Burány Sándor és Steiner Pál sorsa, egyelőre nem tudjuk, de minden jel arra mutat, hogy a háttérbe fognak szorulni.