Beethoven lesz az est királya

Ötvenkettedik alkalommal csendül fel Beethoven muzsikája Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Parkjában: a szombati első koncerten a Nemzeti Filharmonikusokat (NFZ) a főzeneigazgató Kocsis Zoltán, egy héttel később Vásáry Tamás, újabb egy hét múlva Antal Mátyás, a Nemzeti Énekkar karigazgatója vezényli.

"A nyitókoncerten két D-dúr hangnemű kompozíció lesz műsoron. A D-dúr zongoraverseny (op.61/a) a híres D-dúr hegedűverseny átirata, a szerző maga dolgozta át. Talán nem olyan nehéz, mint a hegedűverseny, ám kevés hanggal sokat mond" - emelte ki Kocsis Zoltán az NFZ közleményében. Mint írta, a szólistát, Borbély Lászlót feljövőben tehetségnek tartja.

A műsor második felében a II. D-dúr szimfónia hangzik el, amely a karmester szerint jól reprezentálja Beethoven zenéhez és világhoz való viszonyát. A zene az I. szimfóniához képest óriási előrelépés: merész és kísérletező.

Július 24-én először a Heinrich Joseph von Collin Coriolan című drámája elé írt nyitány szólal meg Martonvásáron az NFZ előadásában, majd az említett D-dúr hegedűversenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ifjú tehetsége, Banda Ádám adja elő, végül a III. (Esz-dúr, Eroica) szimfóniát játssza az NFZ a martonvásári események visszatérő vendége, Vásáry Tamás vezényletével.

A 2010-es sorozatot záró, július 31-i esten először a C-dúr hármasversennyel lép pódiumra az új nemzedéket képviselő három muzsikus, Baráti Kristóf (hegedű), Hernádi Ákos (zongora) és Fenyő László (cselló). A hegedűre, gordonkára és zongorára írt hármasverseny, a "sinfonia concertante" Beethoven egyetlen kompozíciója e műfajban. Az idei sorozat a C-dúr (kismartoni) misével zárul, ennek énekes szólistája Fodor Beatrix (szoprán), Meláth Andrea (mezzo), Brickner Szabolcs (tenor) és Bretz Gábor (basszus).

"Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen" - olvasható Beethoven egy 1808. június 8-án kelt, a Breitkopf és Härtel kiadóhoz intézett levelében.

A C-dúr mise egyértelműen Haydn kései miséinek modelljeire támaszkodik, és korántsem csupán a tanítványi alázat okán: a művet ugyanaz az Esterházy Miklós (és ugyanúgy felesége névnapjára) rendelte meg, mint Haydn utolsó hat hasonló művét; innen ered a kismartoni melléknév is.
Forrás: MTI