Koszovó, mint határkő

Az ENSZ hágai bíróságának Koszovó függetlenségével kapcsolatban hozott tanácsadó véleménye lezárt egy, a nemzetközi jogban régen létező vitát, amely arról szólt: egy nép gyakorolhatja-e az önrendelkezési jogát akkor, ha nem él külső elnyomás alatt - mondta Valki László nemzetközi jogász csütörtökön az MTI-nek.

Az ENSZ Nemzetközi Bíróságának csütörtöki állásfoglalása szerint Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége, elszakadása Szerbiától nem ellentétes a nemzetközi joggal. Valki László az MTI-nek elmondta, nem volt várható, hogy a bíróság egy két évvel ezelőtt létrejött állam megalakulásának a
jogszerűségét kétségbe vonta volna.

A Koszovóval kapcsolatos vita 2005-től 2008-ig tartott. Amikor Koszovó kinyilvánította függetlenségét, akkor sokan azt állították, hogy ez jogellenes cselekedet volt, mások szerint viszont helyes lépés volt - emlékeztetett. A bíróság azoknak adott igazat, akik szerint egy nép kinyilváníthatja önrendelkezési jogát; ha pedig ezt mások elismerik, akkor az az állam jogszerűen létezhet - fogalmazott a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy az állásfoglalása ugyanakkor nem kötelez senkit.

Valki László kérdésre válaszolva elmondta, a döntés nem lehet hatással a közép-európai autonómiatörekvésre. Egy létrejövő autonómia ugyanis valamely nemzeti kisebbség jogainak megvalósulása lenne. Közép-Európában egyik kisebbség sem akar leválni az anyaországtól, míg Koszovó esetében elszakadásról volt szó - tette hozzá.

Az ENSZ legmagasabb bírói fórumának véleménye a média egy része szerint erősíteni fogja a szeparatista törekvéseket. Várható, hogy azok az ENSZ- és EU-tagállamok, amelyek eddig vonakodtak elismerni Koszovót, most módosítják álláspontjukat, és a 2008-ban megalakult állam közelebb kerül az ENSZ-be történő felvételhez is a hágai döntés nyomán - tartja több elemző.
Forrás: MTI