Nyakó István, az emberi jogi bizottság szocialista tagja szerdán az MTI-nek úgy fogalmazott: az albizottságában "kutyakomédia zajlik", a testület pedig politikailag illegitim, mivel a munkájában olyan emberek vesznek részt, akik elfogultan nézik a 2006-ban történteket. Példaként említette a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást, aki "a Kossuth téri randalírozók vezetőjének politikai és jogi védője", valamint Wittner Máriát, aki Budaházy Györgyöt szabadágharcosnak nevezte.

Bejelentette: az MSZP kéri, hogy oldják fel a titkosságát annak a két bizottsági ülésről készült anyagnak, amely 2006-ban foglalkozott a történtekkel. Az egyik egy nemzetbiztonsági bizottsági ülés volt, ahol a Magyar Televízió székházánál történt eseményekkel foglalkoztak, a másik három bizottság együttes ülése, amelyen az októberben történteket összegezték - idézte fel.
A szocialista politikus szerint ez hozzájárulna a teljes igazság kiderítéséhez.

"Az üléseken elhangzott titkos információk azt támasztják alá, hogy ha valaki politikai szálat keres ebben az ügyben, akkor az nem az MSZP és a rendbontók, hanem a Fidesz és a rendbontók között van" - jelentette ki.

Szerinte erről papírja van a Fidesznek, mert Vadai Ágnes pert nyert velük szemben. Mint mondta, a szocialista politikust azért perelték be 2006-ban, mert azt állította, hogy a Fidesznek és fideszes politikusoknak közük volt a Kossuth téri randalírozókhoz.

Nyakó István hangsúlyozta: az MSZP addig nem delegál tagokat a testületbe, valamint jelenlegi vagy volt szocialista politikusok, kormánytagok addig nem tesznek eleget az albizottság meghívásának, amíg a kért anyagok titkosságát fel nem oldják és az elfogult tagok nem távoznak a testületből.

Szilvásy György volt titokminiszter az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, az MSZP-frakció álláspontjától teszi függővé, hogy részt vesz-e az albizottság szerdai ülésén. Ha a bizottság szocialista tagjai elmennek az albizottsági ülésre, akkor ő is ott lesz - mondta.

Az emberi jogi bizottság "a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre.

Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

A testület ülésére korábban meghívták Gyurcsány Ferencet is. Július végén Nyakó István, az MSZP korábbi szóvivője közölte, hogy a volt miniszterelnök nem megy el az ülésre, mert az albizottság politikailag illegitim és nem az igazság kiderítésére, hanem egy "hazug politikai lejárató kampány" részeként, annak alátámasztására jött létre.

Bene László korábbi országos rendőrfőkapitány sem ment el az albizottság ülésére, de utólag jelezte, hogy külföldi tartózkodása miatt nem volt tudomása a meghívásról és más időpontban kész megjelenni.

A távolmaradás alkotmánysértő

Nem csak a parlamentáris demokráciát, de az alkotmányt is megsértette az MSZP, illetve Szilvásy György azzal, hogy a volt titokminiszter az MSZP döntésére hivatkozva nem jelent meg a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén szerdán - jelentette ki Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök szerint a történtek felvetik az MSZP frakciójának feloszlatását is.

Szilvásy György az MSZP-frakció döntése alapján határozott úgy, hogy nem tesz eleget az albizottság meghívásának.

Gulyás Gergely szerint alkotmányt sért eljárásával az MSZP is, és amennyiben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő sem jelenik meg az albizottság ülésén, az is az alaptörvénybe ütköző. Ugyanis az alkotmány kimondja, hogy "az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni".

Korábban Nyakó István, az emberi jogi bizottság szocialista tagja jelentette be, hogy a volt kormányfő nem megy el az albizottság ülésére. Szerinte az albizottságában "kutyakomédia zajlik", a testület politikailag illegitim, mivel a munkájában olyan emberek vesznek részt, akik elfogultan nézik a 2006-ban történteket.

Nyakó nyilatkozatát sértőnek nevezte és visszautasította Varga László, az albizottság KDNP-s tagja.

Révész Máriusz (Fidesz) megjegyezte: akik nem jönnek el az albizottság ülésére, félnek attól, hogy kiderül az igazság.

Gaudi-Nagy Tamás szerint ami történt, az a magyar nemzet nyílt és durva arcul csapása és felvetheti az MSZP feloszlatását is. A jobbikus politikus megismételte korábbi felhívását, amelyben arra kéri a "magyar nemzet bátor tagjait, hogy állítsák az albizottság elé" a távolmaradókat.

"Ha úgy vélik, nem történt jogsértés, védjék meg álláspontjukat, de még ahhoz is gyávák. Iszkolnak a felelősség elől" - hangoztatta Gaudi-Nagy Tamás.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az albizottság előtt korábban meg nem jelent Bene László volt országos főkapitány külföldi útjára hivatkozva mentette ki magát és ígéretet tett, hogy megjelenik a testület előtt, várhatóan szeptember 17-én.

Szerdán az albizottság meghallgatja Ignácz István volt Pest megyei rendőr-főkapitányt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jelenlegi elnökét, aki az MTV székházostrom rendőri intézkedéseit vizsgáló rendőrségi vizsgálóbizottságot vezette. Ugyancsak a napirenden szerepel Szabó Ferenc, az ORFK Köztársasági Őrezred volt parancsnokának meghallgatása.

Az emberi jogi bizottság "a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.