Hogyan látja a kazincbarcikai önkormányzati választásokat? Milyen eséllyel indul az újraválasztásért?

Barcikának jelenleg 4 polgármester jelöltje van. Egy FIDESz-es (Tamás Barnabás, a szerk.), egy Jobbikos (Nagyházi Zoltán), egy LMP-s (Moldván János) és én. A választás előtti hangulat mostanra kicsit elharapódzott egyébként, sárdobálás, köpködés jellemzi a polgármester jelöltek kommunikációját. A lakók ezt látják, valamint tisztában vannak az elmúlt években bekövetkezett változásokkal, fejlődésekkel. Én bízom benne, hogy továbbra is polgármester leszek és befejezhetem a most futóban lévő beruházási programokat.

Melyek a város jelenleg is futó beruházási programjai? EU-s támogatásokat igénybe tudnak venni?

Az elkezdett projekteknek a kivitelezése most került napirendre. A munkák hosszabb volumenűek, s érintik a bölcsődéket, iskolákat, orvosi rendelőket. Legfőképp felújítási munkákról beszélek. Az említett intézményeken kívül komplett városrészek felújítási programjai is futnak, amiket mindenképp be kell fejezni.
Igen, a fejlesztéseink 90%-a EU-s támogatással valósul meg, hiszen számos pályázati lehetőség van, ami 10-30%-os önerővel rendelkező városokra nézve már elérhető.

Az átlag életkor és a halandóság Kazincbarcikán az országosnál kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. Ezt az információt a 2008-ban, a város önkormányzata által elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia anyagából tudom. Mit tud ezzel a ténnyel egy polgármester kezdeni?
Átlagéletkorra reagálva. A fiatalok nagy többsége, csak úgy, mint Borsod más településeiről, a Dunántúlra és a fővárosba vándorol. Ez érthető, arrafelé sokkal dinamikusabb a gazdaság. Ettől függetlenül számos olyan programmal és támogatási lehetőséggel szeretnénk elérni a fiatalokat, amely a letelepedést, családalapítást és a vállalkozást ösztönzik.

A kis cégekre gondolva a város pályázatot írt ki munkahelymegtartás címén. Erre a barcikai székhelyű cégek pályázhattak, a cél pedig egyértelműen a munkahelymegtartás és a pénzügyi terhek csökkentése volt. A támogatási formánk tehát a mikro- és kisvállalkozások életben maradását célozta. Pontos számokkal nem tudok most szolgálni, de a főutcán található kis üzletek nagy része ezt a lehetőséget igénybe vette már. Ez a későbbiekben is változatlan marad, ha csak a városvezetésen múlik, a támogatási lehetőség a jövőben is elérhető lesz.

A családalapítást és letelepedést segíti az a program, aminek a kertében gyakorlatilag ingyen juthatnak építési telekhez a fiatalok, akik első lakásukat akarják megteremteni. Jelenleg 12 ilyen építési parcella áll rendelkezésre. A telek megszerzésének feltétele, hogy a tulajdonosok vállalják majd a családi ház építését, de legalább is a telek rendben tartását. Ezen kívül szeretnénk, ha a kapott építési területen lenne az állandó bejelentett lakcímük is.


Milyen jelenleg a város gazdasági helyzete?

Változékony. Ehhez hozzá tartozik, hogy 2006-ban elég nagy lemaradásunk volt az országos átlaghoz képest és a többi hasonló nagyságú városhoz képest is. Itt elsősorban a munkaerőhelyzetre, gazdasági helyzetre, fejlesztési programok aktivitására gondolok.

Megválasztásom utáni első produktív ötletünk volt az, hogy saját ipari parkkal rendelkezzünk, ami a térségnek munkahelyteremtést jelenthet. 2007-2008 Barcika megnyerte az ipari park címet, s elkezdtük felkutatni a befektetőket. A beruházás a munkahelyteremtést célozza.

A gazdasági világválság nehézségei elérték ugyanakkor a munkahelyteremtés mellett a munkahelymegőrzés helyzetét is. Ennek okául a tőszomszédságunkban lévő BorsodChemmel tárgyalásokat kezdtünk, s többszöri nekifutásra sikerült megakadályoznunk azt, hogy létszámleépítést végezzenek a gyárban. Több mint 500 ember nem került elbocsájtásra.

A BorsodChem közigazgatásilag nem a városhoz tartozik, ha jól tudom. Kinek fizeti a gyár az iparűzési adót?

Az 1954-es városalapítási határokat tartva, sikerült megegyeznünk Berentével, a szomszédos községgel abban, hogy a gyár és a gyár területén működő egyéb vállalatok kinek és milyen arányban fizessék iparűzési adójukat. Jelenleg minden fél elégedett ezzel a megállapodással, az iparűzési adó megfizetése tehát Kazincbarcikának és Berentének egyaránt jár. A megegyezés évekkel a megválasztásom előtt elkezdődött már, de csak 2007-re sikerült lezárni.

A városban elég magas a szív és az érrendszeri megbetegedéseknek a száma. Ez a BorsodChem gyárnak is köszönhető valószínűleg. A város kórháza hogyan boldogul?

Kazincbarcika önkormányzati kórháza pályázat útján keresett meg olyan nagyobb költségvetési szerveket, melyek az üzemeltetésben segítséget tudnak nyújtani. A Debreceni Klinika nyerte el a pályázatot, így ők működtetik a kórházat közel másfél éve, s látják el az intézményt orvosokkal. Ez a megoldás jónak tűnik, nem fogunk ezen változtatni.

Az egészségügyi rendszer az egész országban kritikus állapotban van. Túl sok a kórház az országban, s a meglévő intézmények finanszírozási problémái napi szinten jelentenek problémát az önkormányzatoknak. Ez sajnálatos, de mi megtettük a szükséges lépéseket, a kórház most megfelelően működik.

Alternatív energiaforrás bevonásáról gondolkodik a város?

Igen. Ebben az évben egy spanyolországi napelem farm kereste meg a várost, ők szeretnének az ipari parkba települni. A tárgyalások és a kialakuló koncepció még folyamatban van.
A város fűtésébe gázmotoros erőmű segít be, ez az erőmű másodlagos ellátóként biztosítja a hőt. Biomassza, vagy más alternatív energiaforrás elérése már tervben van ezzel a gázmotoros céggel, és olyan közös pályázatban gondolkodunk, ami másodlagos energia bevonásával tompítani tudja a gáz mennyiségét.

Fut jelenleg panelprogram a városban?

Igen, de lemaradás ebben is volt, azonban 2006-óta számos panelházat felújítottunk. Kezdetben idegenkedés fogadta a felújítási munkákat és magát a programot is, de az első fecskék érkezése után a panel plusz programban egyre többen vesznek részt. Erre EU-s keretünk is van.