Lassul az FBI, alacsony a vásárlási kedv

Továbbra is stabilan alacsony a lakosság vásárlási hajlandósága és a komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése is lelassult.

Továbbra is stabilan alacsony a lakosság vásárlási hajlandósága; a komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése lelassult: a második negyedévhez képest mindössze 2,8 ponttal 175,7 pontra emelkedett, míg az első negyedévhez képest a második három hónapban még hét ponttal nőtt - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös felmérésének legfrissebb eredményeiből. A komplex FBI mutató a háztartások tartós fogyasztás cikkek iránti vásárlási hajlandóságának m

értékét, jelenlegi anyagi helyzetüknek az egy évvel korábbihoz viszonyított megítélését, jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásait, valamint az ország következő 12 hónapban és az elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését összegzi. Az FBI alindexek egyikének, a Vásárlási Hajlandóság Indexnek (VHI) a lassú növekedése megtorpant az előző negyedévi eredményekhez képest.

Idén szeptemberben a mutató 121,4 ponton áll, egy ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, ami lényegében stagnálást jelent. Ez azzal magyarázható, hogy változatlan maradt a háztartások jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése, és a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv. Kozák Ákos, a GfK Hungária vezérigazgatója biztatónak nevezte azt, hogy Magyarország legfőbb exportpiacán, Németországban három éves csúcson áll a fogyasztói bizalom.

A várakozásokat jelző Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) tovább emelkedett az elmúlt negyedévhez hasonlóan, 6 ponttal 224,7 pontra nőtt, miután javult az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése. Már csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy a munkanélküliség növekedni fog. Az inflációs várakozások stabilak, a lakosság háromnegyede számít az árak emelkedésére, a megkérdezettek átlagosan 8 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban. A reáljövedelmek tekintetében viszont a megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenését várják.

Változatlan a hitelfelvételi kedv: tízből három válaszadó úgy gondolja, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A csökkent a hitelkamatok növekedésére számítók aránya, az előző negyedévi 44 százalékról 35 százalékra mérséklődött azok aránya akik a hitelkamatok növekedését várják a következő 12 hónapban. A megtakarításokra vonatkozó vélemények alig változtak: a megkérdezettek 42 százaléka továbbra sem használná fel megtakarításait, hogy ebből finanszírozzon egy nagyobb, korábban tervezett vásárlást.

A korábbi, tartósan 50 százalék körüli arányhoz képest enyhén csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya: jelenleg 43 százalék. A lakáseladást a válaszadók mindössze 9 százaléka tartja érdemesnek.
Forrás: MTI