120 éves lenne a krimi királynője

Idén lenne 120 éves a krimi nagyasszonya, Agatha Christie. Kevesen tudják, hogy az angol hölgy Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára inkább 66 detektívregénye miatt emlékezetes.

A Guinness Rekordok könyve szerint Christie – William Shakespeare mellett – a világ minden idők legtöbb eladott könyvét tudhatja magának. Egyedül csak a Biblia előzi meg.

Életútja

Az írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven 1890. szeptember 15-én Torquay városában látta meg a napvilágot. 1897-ben édesapja betegeskedése miatt Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául. Kiskorában operaénekes akart lenni, ám ez nem sikerült neki. Visszaköltözve Angliába Agatha 1912-ben ismerte meg Archibald Christie-t, a Royal Flying Corps pilótáját egy táncestélyen.

1914-ben házasodtak össze. Egy gyermekük született: Rosalind. Agatha az első világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új gyógyszer laboratóriumban dolgozott. Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, melyben mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot.

Ő lett a híres Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó, aki a háború viszontagságai miatt menekült Angliába. A könyv elkészültével Agatha elküldte a kéziratot hat kiadónak, azonban mindenhol elutasították. 1920-ban végre megjelenhetett első regénye. Agatha Christie 1928-ban elvált Archibaldtól, majd 40 évesen ismerte meg a fiatal régészt, Max Mallowant, egy, a Közel-Keleten tett útja során. 1930. szeptember 11-én összeházasodtak.

Házasságuk az első években boldog volt, és Agatha később is kitartott, dacára Mallowan számos félrelépésének, különös tekintettel a Barbara Parkerrel való viszonyára, akivel 1977-ben, Christie halála után egy évvel a férfi össze is házasodott. Christie életének van egy rendkívül rejtélyes szakasza, mikoris egy évre eltűnt és máig nem derült ki, akkor hová lett.

A második világháború alatt is segédkezett kórházakban és rendszeresen kísérte el második férjét ásatásokra is. Ezek az expedíciók adták az ötletet több híres művéhez is, például a Gyilkosság Mezopotámiában-hoz vagy a Halál a Níluson-hoz. Christie egészsége 1971-ben gyengülni kezdett, és négy évre rá, 85 évesen hunyt el berkshire-i otthonában. Emléke azonban mindörökre fennmarad, hiszen a kulturált világ ma is két részből áll: egyik fele már Agatha Christie olvasó, a másik fele pedig az lesz…

Poirot és Miss Marple


Christie első regényét, A titokzatos styles-i esetet 1920-ban adták ki: ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. Másik világhírű szereplője Miss Marple, aki A kedd esti klubban szerepelt először, és akit olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői.

A harmincas évek végére Christie egyre jobban unta belga nyomozóját. Ebben az időben naplójában Poirot-t elviselhetetlennek nevezte, és úgy érezte, hogy „egy egocentrikus, dilis alak”.

Azonban Christie ellenállt a kísértésnek, - és persze olvasói Poirot iránti rajongásának - hogy elpusztítsa őt. Poirot-val ellentétben Miss Marple-t kedvelte. Christie soha nem írt olyan regényt amelyben együtt szerepeltek volna. Egy nemrég előkerült hangfelvétel szerint ezt így indokolta: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha kioktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.”

Csavaros gyilkosságok


Agatha Christie csaknem összes detektívtörténetében az angol közép- és felső osztály szerepel. Nyomozója általában vagy belebotlik a gyilkosságba, vagy egy régi ismerőse fordul hozzá segítségért. A nyomozó fokozatosan haladva mindenkit kihallgat, megvizsgálja a bűntett helyszínét és minden nyomot feljegyez azért, hogy az olvasók elemezhessék őket, és egyenlő esélyt kapjanak arra, hogy maguk oldják meg a rejtélyt. Végül a nyomozó összehívja az összes lehetséges gyanúsítottat, és leleplezi a tettest, miközben számos egyéb titkot is felfed. A gyilkosságokat gyakran hihetetlenül találékony módon, fortélyos cseleket alkalmazva követik el. Két esetben a történet narrátoráról derül ki meglepetésszerűen, hogy ő volt a gyilkos. Négy történetben Christie futni hagyja a gyilkost az igazságszolgáltatás elől, számos esetben a gyilkosok pedig azért nem kerültek kézre, mert végül ők is meghaltak.
Forrás: sorry/HírExtra