Orbán Viktor traumái

Orbán Viktor traumái címmel közölt elemzést szombati számában az Európai Unió elnökségét átvevő Magyarországról a Die Presse című osztrák napilap. A The Times pedig a térség "legkíméletlenebb" politikai irányítójának nevezi Orbánt.

Egyetlen politikus sem formálta olyan mértékben az elmúlt húsz évben a magyar politikát, mint Orbán Viktor, akár ékesszóló ellenzéki politikusként, akár dörzsölt politikai taktikusként a kormány élén. Az álmos vidéki településen, Alcsútdobozon felnőtt Orbánnak most megadatott az egyedülálló lehetőség, hogy a nemzetközi porondon is zajos tetszést arasson - írja Peter Bognar, a konzervatív irányultságú lap budapesti tudósítója.

Amikor követői soraiban felhangzanak az elmaradhatatlan "Viktor! Viktor!" kiáltások, a miniszterelnök arcán "kisfiús-csintalan, egyúttal szerény" mosoly suhan át. Ez a mosoly nem egy olyan férfi magabiztos mosolya, akinek az élete politikusként magától értetődően ívelt alulról felfelé, hanem egy olyan emberé, aki vidéken, kemény paraszti körülmények között nőtt fel és fiatal ellenzékiként emelkedett a magyar politika sztárjává, s egy kicsit "a vidéki ember kisebbrendűségi érzése is benne van" ebben a nevetésben - írja a tudósító.

Január elsejével Magyarország fél évre átveszi az Európai Unió elnökségét és a nemzetközi nyilvánosság reflektorfényében fog állni. A magyar elnökség sikerének előjelei rosszak. A kormányt nem kisebb dologgal, mint a demokrácia és a jogállamiság kiüresítésével vádolják. A legutóbbi esemény egy korlátozó, sokak szemében a vélemény- és a sajtószabadságot lábbal tipró médiatörvény elfogadása volt - fogalmazott az osztrák lap budapesti tudósítója.

"Hogyan változhatott Orbán Viktor a magyarországi demokrácia egykori élharcosából olyan vezetővé, akit Alekszander Lukasenka fehérorosz elnökkel hasonlítanak össze? Mi hajtja a kormányfőt, hogy olyan messze megy, hogy alapjaiban rázkódtatja meg a fiatal magyar demokráciát?" - tette fel a kérdést a szerző.

A válasz abban rejtőzhet - vélekedett - , hogy Orbán a Kádár-rendszerben, a létező szocializmus magyar változatában nőtt fel, ahol "állam anyácska" uralta az élet minden területét. Az államba vetett hit ma is jellemző a magyar társadalom széles rétegeire, és a "populista" miniszterelnök éppen ezt a gondolkodásmódot használja fel a lap szerint. Ugyanilyen éleslátóan ismerte fel a Die Presse véleménye szerint azt is, hogy "a magyarok zömének nem sok köze van a demokráciához és a jogállamisághoz". Felmérések szerint a többség olyan politikai vezetőket kíván magának, akik erős kézzel irányítják az országot. Ezeket a vágyakat igyekszik most kielégíteni Orbán Viktor, s a kétharmados parlamenti többség ebben segítségére van.

Másfelől a "bősz tempó", amivel Orbán és kormánya hozzálátott, "hogy minden politikai hatalmat magához ragadjon és elbánjon politikai ellenfeleivel", a kormányfő két "traumájával" magyarázható. Az egyik az elveszített 2002-es parlamenti választás, amelyen favoritként indult, végül mégis veszített. Azzal, hogy most ilyen korán bebetonozza magát a hatalomban, nyilvánvalóan azt akarja megelőzni, hogy 2014-ben a 2002-eshez hasonló "slamasztika" álljon elő. A másik "megrázkódtatásnak" a 2006-os választások előtti televíziós vita elvesztését tartja Bognar, ami nézete szerint "katasztrofális" volt Orbán Viktor számára és valószínűleg döntően hozzájárult az akkori választási vereséghez.

Orbán 2002-ben és 2006-ban is gyorsan összeszedte magát, ez egyrészt szívósságát és állóképességét, másrészt "a hatalom feltétlen akarását" mutatja. Ha ugyanis nem lenne "megszállott hatalmi ember", két választási vereség után már rég félreállította volna a Fidesz. "Azonban nyeregben maradt, s ma biztosabban ül benne, mint bármikor korábban" - írta a Die Presse tudósítója.

The Times: "A térség "legkíméletlenebb" politikai irányítója

A magyar EU-elnöki időszak kezdetét kísérő hazai és külföldi bírálatokról közölt terjedelmes írást szombaton a londoni The Times, amely a cikkhez fűzött, Orbán Viktorról összeállított külön portréjában a térség "legkíméletlenebb" politikai irányítójának nevezi a magyar miniszterelnököt, és annak a véleményének ad hangot, hogy a kormányfő "személyes hűbérbirtokaként" vezeti a Fideszt. A napilap két veterán tudósítója, Adam LeBor és Rory Watson által jegyzett elemzés szerint az elnöki tisztség átvétele körüli vita "igen kínos" az EU-nak, mivel az az érzet keletkezett, hogy az egykori kommunista ország eltért a modern európai demokratikus elvektől és a véleménynyilvánítás szabadságától.

A kormány irányvonalát EU-társállamok - például Németország, Csehország, Luxemburg - miniszterei, valamint magas rangú uniós tisztviselők és a szólásszabadság védelmére ügyelő szervezetek is bírálják - írják a tudósítók.

A The Times idézi a Riporterek Határok Nélkül nevű csoport egy nyilatkozatát, amely szerint az új médiatörvény "megfosztja a magyar állampolgárokat attól a jogos és alapvető szabadságuktól, hogy híreket és információkat kapjanak és közöljenek".

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szóvivője kijelentette: a szabályozói hatóságok jogköreinek ilyen mértékű koncentrációja "példátlan az európai demokráciákban, és károsítja médiaszabadságot".

A Szalai Annamária vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tagjai - akiket a Fidesz jelölt - azt mondják, hogy függetlenül fognak dolgozni, és saját döntéseiket hozzák majd meg. A magyar kormány azt állítja, hogy a médiatörvény összhangban van EU-normákkal, és a bírálóknak meg kellene várniuk bevezetését, mielőtt ítéletet alkotnának róla.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke azonban levélben kért felvilágosítást a törvény részleteiről, és vizsgálatot is indított, megállapítandó, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal - utalt rá a brit lap.

Kovács László, az MSZP alelnöke, aki tavalyig az EU-bizottság adó- és vámügyi biztosa volt, azt mondta a The Timesnak, hogy Orbán Viktor kormánya "a párthatalom koncentrálásával kikezdi a demokratikus szabadságjogokat". A szocialista politikus szerint "a Fidesz elfoglalt minden olyan tisztséget, amelyeknek egy normálisan működő parlamenti demokráciában semlegesnek és függetlennek kellene lenniük ... ha egyetlen uralkodó párt dönti el, hogy mik a nemzeti érdekek, és azokat hogyan kell képviselni, az de facto egypártrendszert jelent". Kovács László szerint a Fidesz egyetlen más párttal sem konzultál, és nem fogad el az ellenzéktől olyan javaslatokat, "amelyek bármit is megváltoztatnának".

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kijelentette a The Timesnak: szeretné, ha az ellenzéki pártok képviseltetnék magukat az új médiahatóságban. "Minden független intézménynek megvannak törvényben biztosított jogai, amelyek (szintén) függetlenek a kormánytól" - tette hozzá.

A brit lap szerint azonban a Fidesz áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme óta "szerte Európában megszólaltak a vészcsengők", mivel a kormány vagy felszámolta a független intézményeket, vagy átvette felettük az ellenőrzést. A párt egy volt európai parlamenti képviselőt nevezett ki államfővé, egy korábbi parlamenti képviselőt állított az Állami Számvevőszék élére, megszüntette a Költségvetési Tanácsot, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit.

"A leghangosabb riadót" azonban a médiatörvény váltotta ki - írta a szombati The Times.

Kovács László a lapnak nyilatkozva felszólította az EU-t, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Hozzátette: nem szankciókra, hanem "bizonyos fajta nyomásgyakorlásra" gondol, "a demokrácia védelme érdekében".

Az írás szerint Orbán Viktornak "már volt egy pengeváltása" José Manuel Barrosóval, az EU-bizottság elnökével, akit nem sikerült rávennie a hazai össztermék 3,8 százalékában megállapított idei államháztartási hiánycélnál magasabb deficit engedélyezésére.

A The Times név nélkül idéz egy európai diplomatát, aki szerint a magyar elnökség dilemma elé állítja az EU-t. "Ha Európa megfenyíti Magyarországot, és (figyelmét) erre az ügyre összpontosítja, azzal az elnökség gyengítését kockáztatja. Ha azonban nem így tesz, annak az lenne az üzenete, hogy lehetséges fenyítés nélkül eltérni a demokratikus elvektől. Ez is magas kockázatú álláspont" - fejtegette a diplomata.

A The Times szerint a Magyar Nemzeti Bank az "utolsó olyan jelentősebb intézmény" amely még nincs a Fidesz ellenőrzése alatt, de Fidesz-képviselők Simor András MNB-elnököt is már többször lemondásra szólították fel.

Az íráshoz fűzött külön Orbán-portré szerint a magyar kormányfő kedvenc pozíciójában van: "beásta magát, és jottányit sem hajlandó engedni". Orbán Viktor az ország legnépszerűbb politikusa, hazai közönségnek játszik, becsületes vidéki embernek állítja be magát, aki imádja a focit, a kiadós magyar kosztot, templomba jár és családjának is szentel időt. Követői körében kultikus jellegű rajongást, ellenfelei között ugyanilyen erőteljes ellenszenvet kelt.

Orbán Viktor azonban a térség "legkíméletlenebb" politikai irányítója, aki "személyes hűbérbirtokaként vezeti a Fideszt, és a párt bennfentesei arra panaszkodnak, hogy nem hajlandó odafigyelni a mérsékeltebb hangokra és a tapasztalt kormánytagokra - írja a The Times. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a kormányfő tanácsadója a lapnak kijelentette: a baloldal nem tudja felvenni a versenyt Orbán Viktorral, akinek tekintélye van és képes mozgósítani az embereket. Erőteljes személyiség, és a baloldalon "nincs senki , akiről ez elmondható lenne" - tette hozzá az újságnak nyilatkozó képviselő.
Forrás: MTI/HírExtra