Tapasztalata szerint a moldvai csángók magyarnak, vagy csángónak tartják magukat?

Ez egy igen nehéz kérdés. Az identitás Moldvában inkább vallási alapú, hiszen a románok ortodox vallásúak, a Bákó megyében élő moldvai csángó kisebbség pedig római katolikus. Az elmúlt évtizedek során végbement asszimiláció során a csángók körülbelül negyede beszéli a csángó nyelvet.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint 120 ezren vallották magukat római katolikusnak, viszont magyarnak vagy csángónak csak közel 5000 fő. Ezért nagyon fontos küldetése lenne a nemrég újraindult magyar oktatásnak a csángó identitástudat kialakítása.
Bizonyos településeken nem tanulhatnak és misézhetnek magyar nyelven azok a csángók sem, akik még beszélik a magyar nyelvet.


Történt valamilyen előrelépés az ügyben?

A Vatikán tudtommal igent mondott a magyar istentiszteletre, azonban a jászvásári püspökség továbbra sem járul hozzá. Jelenleg, olyan egyezség van érvényben, hogy csak akkor lehet magyarul misézni a településen, ha turisták érkeznek, és azok visznek magukkal papot. Az elmúlt időszakban voltak közeledések.

A 2009 őszén Lábnyikban Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök a jászvásári püspökkel, Petru Gherghellel közösen celebrált egy háromnyelvű latin-magyar-román misét. Ez volt az első alkalom, hogy magyar püspök magyar nyelven szólalhatott meg csángó szentmisén. Azonban a csángó településeken a misézés jelenleg is román nyelven folyik.

Milyen életkörülmények között élnek a moldvai csángók a magyarországi magyarokhoz és romániai románokhoz képest?

A magyarországi életszínvonalhoz nem lehet hasonlítani a moldvait, és Románia többi részével összehasonlítva is egy szegény régióról van szó. A moldvai csángók által lakott településeken emellett a közoktatás alacsony színvonala is nagy probléma. A későbbi továbbtanulási lehetőséget így nehezen tudják megragadni az ottani fiatalok, pedig a csángó értelmiség megteremtése fontos feladat lenne. Magyar nyelven hozzájuk legközelebb Gyimesben, vagy Székelyföldön tudnak tanulni, ám itt a magyar nyelv mellett a tantárgyi nehézségekkel is meg kell küzdeniük.



A moldvai csángókat milyen mértékben jellemzi a migráció, emigráció?

Vidéken óriási mértékeket ölt a munkanélküliség, ezért a munkaerő egy jó része külföldön keres munkát, jellemzően Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban, illetve más országokban. Így vannak olyan falvak, ahol a férfi lakosság jelentős hányada csak ünnepnapokon tartózkodik otthon. A migráció természetesen a nagyobb városok felé (Brassó, Bukarest) a jobb életszínvonal és a könnyebb megélhetés reményében tetten érhető, de a születő gyermekek magas számának köszönhetően a falvak a migráció következtében nem néptelenednek el.

Zenei téren mennyiben különbözik egymástól a moldvai csángók és a magyarországi magyarok népzenéje?

Dallamvilágában egy rendkívül kevert zenéről van szó. A magyar zenéről általában a hegedű, brácsa, nagybőgő felállás jut eszünkbe, amit regionálisan egyéb hangszerek egészítenek ki. A moldvai csángó muzsika hangszerei a hegedű, furulya, koboz jellemzi, amelyhez az 50-es évek óta a dob is csatlakozott. A szabófalvi (északi) csángó muzsikában a hetvenes évekig a hegedű, harmonika és a cimbalom volt jellemző. A jelenlegi gyakorlat szerint a moldvai lakodalmakban általában szaxofonnal és szintetizátorral játszanak.

Tapasztalatai szerint hazánkban mennyire ismert, elfogadott a moldvai népzene?

Tömegesen először a nyolcvanas évek végén, táncházakban ismerhette meg a közönség a csángók zenéjét, ami jelenleg is igen népszerű - talán legnépszerűbb - tájegységnek számít a népzenekedvelők körében. A moldvai táncok nagy része könnyen tanulható, persze a míves előadásmód nagy gyakorlatot igényel, ám könnyebben elsajátíthatóak, mint az erdélyi vonós táncrendek. Így aki ezzel a muzsikával ismerkedik, könnyebben és gyorsabban szerezhet sikerélményt egy-egy tánc elsajátításában. Világzenei berkekben pedig szintén sok zenekar nyúl feldolgozásaikban moldvai népdalokhoz, táncokhoz.



Meséljen a Berka együttesről!

A Berka együttes a Berszán és a Kavalkád együttesekből alakult, 2008-ban. Budapesti táncházunk a Pilinszky Irodalmi Kávéház bezárása óta péntekenként a Fonó Budai Zeneházban található. Célunk a csángó muzsika magyarországi művelése, de tartunk táncházakat Moldvában is. Jövő héten immár negyedik alkalommal utazunk ki együtt, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének segítségével gyermek táncházakat és farsangi bálokat tartsunk az ottani magyar oktatás különböző helyszínein.

Egy-egy körút alkalmával sikerült az időt gyűjtésekre is fordítani, így a 2010 decemberében „Szűnjék meg bánattól…” címmel megjelent lemezünkön saját gyűjtéseinkből származó dallamok is hallhatóak. A későbbiekben szeretnénk az időt a csángó költészetre is fordítani, így tervben van egy csángó költészetet zenés feldolgozásokon keresztül bemutató zenei anyag megjelentetése is, talán még ebben az évben.