Megdőlt a melegrekord

A elmúlt év volt az eddigi mérések alapján a legmelegebb az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) adatai szerint.

A szervezet csütörtökön Genfben jelentette be, hogy a mérések kezdete óta nem volt 2010-nél melegebb év. Michel Jarraud, a WMO főtitkára elmondta, az 1854 óta tartó vizsgálatok ideje alatt a történelem tíz legmelegebb évét mind 1998 óta mérték - ez utal a Föld fokozatos felmelegedésére.

A WMO szerint 2010 decemberében a Jeges-tengerben lévő jégtakaró nagysága olyan erősen zsugorodott, mint korábban soha. A világszerte mért átlaghőmérséklet 0,53 Celsius-fokkal az 1961 és 1990 között mért középérték fölé kúszott.

Az elmúlt évhez hasonlóan 2005 és 1998 is rekordhőmérsékletű évnek számított. 2010-ben 2005-höz képest 0,01 Celsius fokkal, 1998-hoz képest pedig 0,02 Celsius fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet. A WMO szerint ezek a minimális különbségek a mérések hibahatárát figyelembe véve elhanyagolhatóak.

A WMO számításai a Brit Meteorológiai Intézet, az Éghajlati Adatok Amerikai Központja (NCDC) és a NASA adataira épülnek.

Az NCDC 1880 óta jegyzi az adatokat, a kutatók szerint méréseik cáfolják, hogy 2005-tel véget ért volna a globális felmelegedés és számításaik alapján 2005 és 2010 együtt tartják az eddigi globális hőmérsékleti rekordot. A szárazföldi mérőállomások szerint tavaly volt a legmelegebb, a tengerek hőmérséklete viszont csak a harmadik legnagyobb volt az eddig mért rekordok szerint.

Hasonló eredményre jutott a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont, amelynek műholdjai 1979 óta mérnek a Jeges-tenger területén.

A brit klímakutató intézet (CRU) viszont mérései alapján a WMO-nak ellentmondó eredményre jutott, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra. Kutatóik szerint 1850 óta 2010 csupán a második legmelegebb év volt 1998 mögött.

2010-et nemcsak magas átlaghőmérséklet, hanem időjárási szélsőségek is jellemezték. A pakisztáni áradások következtében több mint 1500 ember meghalt, 20 milliónál több pedig lakhelye elhagyására kényszerült.

Az oroszországi nyári hőhullám következtében a becslések szerint csak Moszkvában 11 ezerrel többen haltak meg. Kínában az áradások és földcsuszamlások 1400 emberéletet követeltek, az ausztráliai esőzéseket követően pedig 25 ember vesztette életét.
Forrás: MTI