Egy dologban alighanem mindenki egyetért: a társadalom mentális egészsége rendkívül fontos dolog. Aki ennek ellenkezőjét állítja, aligha nevezhető józan gondolkodású embernek.

Az igazi probléma azonban az, hogy a megoldást manapság nem a pszichiátria jelenti. Ennek eszköztárában ugyanis hiába keressük a mentális egészséget. A mai pszichiátria elsődleges kezelési módja a tudattompító szerek használata, ezek a szerek azonban csupán annyit tesznek, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat – de nem állítják helyre az emberek lelki egészségét.

Egy külső szemlélő számára javulásnak vagy „gyógyulásnak” tűnhet, ha az idegesítő vagy ágáló páciens elcsendesedik, de a szer a tünetek mellett az ember tudatosságát és gondolkodási képességét is többé-kevésbé elnyomja. Ez nem lelki egészség – nem valódi mentális gyógyítás.

Ez a gondolat nem új. Dr. Norman Sartorius, a Pszichiátriai Világszövetség korábbi elnöke ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Az az idő, amikor a pszichiáterek úgy gondolták, hogy képesek meggyógyítani a mentális betegeket, elmúlt. A jövőben a mentális betegeknek meg kell tanulniuk együtt élni a betegségükkel.”

Az, ha több pszichiáter áll munkába, vagy a pszichiátriai rendszer több pénzt kap az egészségügyi költségvetésből, sajnos nem fog érdemben javítani a lakosság mentális állapotán.

A mentális egészségügyi kezeléseket annak alapján szükséges megítélni, hogy milyen mértékben javítják és erősítik az egyént, felelősségérzetét és mentális jóllétét, és csak a valóban működőképes módszereknek szabadna támogatást biztosítani.

Számos olyan alternatíva létezik, amelyek olcsóbb és eredményesebb megoldást jelentenek a mentális problémákra. Bár ezek ritkán élveznek állami támogatást és széles körű médiahátszelet, sok ilyen lehetőség elérhető egy kis utánajárással, és ezek azok a módok, amelyekkel valóban tenni lehetne valamit a lakosság mentális állapotának javításáért.