A tengerek mélyén született meg az élet, korábban, mint gondoltuk!

Röviddel a Naprendszer kialakulása után kezdődött meg az élet fejlődése szülőbolygónkon, a Földön – mondja Matthew Dodd, a University College London doktorandusza.

 Ezt a következtést a nemrégiben lezajlott kutatás eredményeire alapozza, mely során 3,77 milliárd éve élt mikroorganizmusok maradványait találta meg egy nemzetközi kutatócsoport a kanadai Quebecben található Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben – írja egy vizekkel foglalkozó portál.

Az egykor még élő baktériumok Földünk legősibb ismert üledékes kőzeteit rejtő régiójában fejlődtek ki a kutatás adatai szerint. Az életfunkciókhoz szükséges energiát a vas oxidálásával nyerték ki a környezetükből, hiszen a terület abban az időszakban egy vasban bővelkedő, mélytengeri kürtőrendszer részét képezte.

A baktériumok okozta nyomokra kvarcrétegek között bukkantak a kutatók, melyek nem haladták meg még az emberi hajszál vastagságát sem, és némely 5 milliméternél is rövidebb volt. A mikroorganizmusok maradványaiban grafitot, karbonátot és apatitot is találtak a kutatók, ezek a kémiai anyagok pedig alátámasztják, hogy valóban ősi maradványokat sikerült felfedezni.

Hamar beindult a mélyben

A doktorandusz szerint ez a felfedezés még inkább megerősíti azt a tudományos feltételezést, miszerint az élet fejlődése valóban a tengerek fenekén indult, mégpedig nem sokkal a Föld születését követően.

Az eredmények azért is nagyon fontosak, mert segíthetnek abban, hogy az emberiség életet, vagy annak nyomait keresse más bolygókon is. Dodd szerint a fellelt maradványok nemcsak a Földön kifejlődött élet kezdeti szakaszát segíthet megérteni – és ezzel a ma ismert számos faj valódi eredetét teheti tisztába – hanem teljesen új alapokra is helyezheti a földönkívüli életre irányuló kutatásokat.

Más kutatások szerint valaha a Mars felszínét is víz borította, illetve a Szaturnusz holdjain is fedeztek fel felszín alatti vizeket illetve óceánokat – azaz, ha egykor élet képződhetett ezeken a planétákon, a jövőben esélye lehet az emberiségnek arra, hogy találjon ezeken a helyeken is erre utaló nyomokat.

A legfrissebb felfedezés előtt a legrégibbnek a Nyugat-Ausztráliában talált mikrofosszíliák számítottak, de a „mindössze” 3,46 milliárd éves múltjukkal így már csak a második helyet bitorolják a Föld biológiai történelemkönyvében.