2 napja működik élesben a 2012 előtti lámpaprogram a Nagykörúton: a két hetes lezárás után nem kapcsolták vissza a közösségi közlekedés számára előnyös szabályozást, azóta bejárta a sajtót a jelentősen lassabban közlekedő 4-es 6-os híre. Most a Budapest Közút azzal próbálja mentegetni a dolgot, hogy ez valójában csak egy tesztüzem, melyre a két hetes lezárás alatt nem érkezett panasz, így “az eredmények gyűjtését meghosszabbították 2017. május 1-ig” – erről azonban teljesen abszurd módon sem a bevezetés előtt, sem pedig utána nem tájékoztattak senkit, és szakmai egyeztetések sem voltak.

A cég az újabb lámpahangolást többek között azzal indokolja, hogy a villamosok vonalán több helyen bevezetett sebességkorlátozások miatt a szerelvények nem tudtak optimálisan haladni. Szokásos közszolgáltatói szemlélet ez: ha nem tudnak elég gyorsan menni a villamosok, akkor nem a vágányokat kell felújítani (a körúti pálya teljesértékű felújítása évek óta csúszik), hanem még lassabb haladást kikényszerítő lámpaprogramot kell bevezetni.

Szakmaiatlan válaszok

De nem ez volt az egyetlen szempont. “Ósdi ugyanis az a szemlélet, ami a közlekedők csoportjait különválasztja és az egyik rovására próbálja előnyben részesíteni a másikat.” - magyarázzák, hogy miért ismét az óránkénti 2500 autót kell előnyben részesíteni a csaknem 9000 utast szállító villamosok rovására.

Végül paradox módon azzal indokolják meg a 90 másodperces program bevezetését, ami a néhány hete még kiválóan működő 60-as program legfontosabb előnye volt: “A lámpaprogramok között eljutási időben nincs különbség, a két program között az alapvető különbség a villamosok számára rendelkezésre álló óránkénti áthaladási lehetőségek száma” – vagyis a cég nem tartja jelentősnek, hogy a 90-es program ismételt bevezetése 7%-kal csökkenti a város legforgalmasabb felszíni járatának kapacitását.

Természetesen sejthető, hogy honnan fúj a szél. Az elmúlt 5 évben Tarlós István többek között nyílt levélben is lobbizott a körúti lámpák visszaállításáért. Egy ilyen nyomás alatt egy felelős közlekedésszervezőnek nem a hibás döntést kellene megvédenie, hanem kötelessége kiállni a közösségi közlekedés előnybenrészesítéséért.