A pszichiátriai szerek csapdájában

Kimerültséggel és alvászavarral kezdődtek a problémái a fiatal budapesti férfinak, ám a felírt pszichiátriai szerek szedésétől csak egyre rosszabb állapotba került, és végül függővé vált tőlük. Négy év pszichiátriai „kezelés” után testvére talált rá a pincében, ahol felakasztotta magát.

 
 Bár az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet igazgatója szerint az ilyen tudatmódosító szerek szedése orvosi felügyelet mellett biztonságos, az esetet a nyilvánosság elé táró jogvédő szervezet szerint az ilyen történetek szinte mindennaposak a mai pszichiátriákon.

Egy győri férfinak eredetileg alkalmazkodási problémák miatt írtak fel pszichiátriai szereket. Akkor még nem tudta, hogy ezzel végzetes lejtőn indult el – a szerektől függővé vált férfi nyolcszor kísérelt meg öngyilkosságot, a kilencedik alkalommal már sikerrel. Furcsa mód az OPAI igazgatója mindennek az ellenkezőjéről igyekszik meggyőzni a nagyközönséget: ha orvosi kontroll mellett szedik a betegek a függőségre hajlamosító gyógyszereket, akkor általában nem alakul ki függőség – nyilatkozta a napokban.

Hogy a pszichiáter által felírt altatók és nyugtatók hogyan nem okoznak függőséget akkor, ha pszichiáter kíséri figyelemmel a szedésüket, logikailag nem teljesen világos (hacsak nem arról van szó, hogy a pszichiáter szigorú tekintetétől a szer inkább nem mer függővé tenni), az állítás mindenesetre jócskán szembe megy mind a józan ésszel, mind a szakmai leírásokkal.

Az orvosoknak szóló hivatalos gyógyszerleiratok világosan közlik, hogy e szerek nagyon is magukban hordozzák a függőség veszélyét – furcsa mód ezek a szakmai leiratok sehol nem említik, hogy orvosi kontroll mellett ilyen függőség nem alakul ki. Annál inkább említik a lehetséges elvonási tüneteket: szorongás, pánikrohamok, rémálmok, depresszió, ingerlékenység, remegés, izomfájdalom, görcsös rángás, pszichotikus tünetek – és a lista még folytatódik.

Egy magyar gyógyszer-leszokás specialista, pszichiáter így ír erről honlapján: „Vannak, akik azt hiszik, hogy mivel a benzodiazepineket [a pszichiátriai szerek egy elterjedt csoportja] szakorvos (pl. családorvos, belgyógyász, nőgyógyász, pszichiáter) írja elő, nem lehet semmi gond e gyógyszerekkel kapcsolatban. Ezért krónikus szedésükkor is teljes biztonságban érzik magukat. Holott a [szerek] szedése: hosszútávon, napi rendszerességgel, nagy dózisban bizonyítottan hozzászokást, testi (szomatikus) és lelki (pszichés) függőséget okoz. Akár pszichiáter írja fel, akár nem.”

Hogy vezető pszichiáterek a tudatmódosító pszichiátriai szerek veszélyességét bagatellizálják, nem új keletű dolog: a vezető pszichiáterek és a gyógyszeripar közötti szoros pénzügyi szálak egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak világszerte. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság például bejelentette, hogy szakítanak a korábbi gyakorlattal, és a továbbiakban nem akarnak pénzügyi támogatást elfogadni a gyógyszeripartól továbbképzéseikre és konferenciáikra. Ez a kijelentés azután született, hogy a Társaság nyomás alá került az amerikai szenátus részéről a jelentős pénzügyi támogatások miatt, valamint azért, mert több vezető pszichiáterről kiderült, hogy komoly anyagi érdekeltségek fűzik őket a gyógyszeriparhoz. Kiderült, hogy 2006-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság 62,5 millió dolláros büdzséjének mintegy 30%-a a gyógyszeripartól származott.
Forrás: cchr