A művészet, mint megmagyarázhatatlan dolog

Magát a művészetet sokan csak hobbinak tekintjük, pedig mindenben ott van, csak meg kell látni. Furcsa, hogy hobbiként tekintünk rá, de ennek a hobbinak az eredményét sokan milliókért vásárolják meg, mert meglátják benne a szépet.

 
A művészet a léleknek teremt boldogságot, az érzékszerveknek, mint a fül, a száj, a szem, az orr, a bőr. Nem érdemes elmenni a művészet mellett, hiszen régebben társadalomformáló hatása volt, gondoljunk csak a középkorra és az újkorra.

Már az ókor elején is megjelentek mágikus, misztikus szertartások, ahol zenével és énekkel, esetleg tánccal áldozták fel jószágaikat az isteneknek, vagy jártak esőtáncot. Az indiánok a test és arcfestésükkel fejezték ki a törzsi hovatartozást, és állatok szellemeit tisztelték. Ahogy alakult a művészet, úgy alakult ki az ember személyisége.

Ha a művészetet, mint hivatást vesszük, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy művész csakis magáért dolgozik, alkot, ezzel teljesedik ki. Aki viszont haszonleső módon próbálja megszedni magát belőle, az nem művész, az csak dolgozik. A hivatás szó mára teljesen elfeledetté vált, mindenki csak beáll dolgozni a helyére, és viszlát. Egy dolgot felejtenek el, hogy ha olyan munkád van, amit szeretsz csinálni, akkor nem kell dolgoznod egész életedben.

Ha valaki művészre gondol, akkor többnyire a festő, a szobrász, a táncos jut eszébe, azonban ennél sokkal több van. A művészet nagyon sok mindent foglal magába, többek között a festészetet, a zenét, a parfümök gyártását, a fotográfusokat, az énekeseket, de ezeken belül is számos kategória található. Az építészet, a szobrászat, az ipari szinten végzett kerámiagyártás is mind ide tartozik. Az ipari szintű termelésben többnyire a könnyűipar játszik fontos szerepet a témakörben, ezen belül ékszerészek, agyagozók, porcelánfestők, ezek mind régebbi mesterségek.

Tulajdonképpen a kézműves mesterségeket értjük ezek alatt. A régiségek megőrzése is kedvelt műgyűjtői hóbort, hiszen önmagukban eszmei értéket képviselnek, a régi korra emlékeztetnek, ahol esetleg nagyon fontos szerepet tölthettek be. Régiségboltokban is láthatunk jó párat, de igazán híreseket múzeumokba belépve találunk. Költők eredeti kéziratú verseit, a piszkozatokat, kódexeket és régmúltból, régi használati tárgyakat, műemlékeket.

A könyvtárak még léteznek, hiába lehet a legtöbb könyvet letölteni az internetről, és a nyomdák se mentek csődbe az internetes hirdetés miatt. Sokan szeretik a régi könyvek illatát, jómagam is. Az ipari szintre emelkedést a megnövekedett igények okozták, régebben csak a gazdagabbak és csak bizonyos társadalmi rétegek engedhették meg maguknak.

Mára a filmművészet igazán nagyiparrá nőtte ki magát, a sok színész csak hemzseg a médiában, de mostanra már kisebb lett a szerepük, mert a film és az animációk összemosódtak, ezt a legtöbb szuperhősös filmben láthatjuk is. Szükség van az utómunkára, ezzel együtt lesz lélegzetelállító az élmény.

A médiában nagyon sokan dolgoznak, például a hangmérnök az összes területen szükségeltetik, legyen az szinkronizálás, stúdióbeli munka, hangfelvételek, satöbbi. Kecskemét mindenféle művészeti iparágban jeleskedik, sok múzeum, mozi található ott, de az állásajánlatok sem utolsóak, ezeket a netes álláshirdető weblapokon tekintheti meg. Ha körülnézünk Kecskemét városában, akkor számos látnivaló szúr szemet nekünk, a műemlék szobroktól kezdve a legszebb épületekig bármi. Látogasson el a városba, vagy bárhová, és győződjön meg róla, hogy az egész világ színtiszta művészet.