Ugyanakkor a testületből februárban kiválik a szakértők által a "héják" és a "galambok" között elhelyezkedő Szapáry György alelnök, majd július elején Auth Henrik és Adamecz Péter alelnök, akiket a héjákhoz, azaz a szigorúbb kamatpolitikát követőkhöz sorolnak.

A távozó három alelnök utódai közül csak egy lesz tagja a Monetáris Tanácsnak, így március-július között két csere lesz, azaz kilenc régi tag mellé két új kerül, az MNB elnöke és egy alelnöke. A következő változás 2008 szeptemberére esik, amikor lejár Kádár Béla 6 éves mandátuma.

A januári inflációs adatot követően piaci elemzők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi 8 százalékos jegybanki alapkamat - amennyiben extrém piaci helyzet nem áll elő - valószínűleg marad az év közepéig, majd az infláció ereszkedése után az év végére 7 százalékig süllyedhet.

A hat éves periódusát február végével kitöltő Járai Zsigmond lehetséges utódját illetően egyelőre mindenki találgatásokra van utalva. A legesélyesebbnek piaci körökben Simor Andrást, a Deloitte CEE elnök-vezérigazgatóját tartják, de nem okozna nagy meglepetést az sem, ha más, például Surányi György korábbi MNB- elnök vagy Karvalits Ferenc, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) elnöke lenne a befutó. A piaci vélekedés szerint a kiválasztásnál a kommunikációs képesség, a monetáris tapasztalat és a kooperációs készség játszhat fontos szerepet.

A Deloitte CEE elnök-vezérigazgatója, Simor András a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztját is betöltötte korábban, tavaly Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konvergenciatanács tagjának kérte fel. Hosszabb ideig dolgozott befektetési bankárként az osztrák tulajdonú Creditanstaltnál Budapesten és Bécsben, monetáris politikai tapasztalata azonban nincs.

Karvalits Ferencre illik a jegybankári jelző, hiszen 1996-2001 között az MNB igazgatója volt, később a CIB Bank vezérigazgatói posztjára került, jelenleg a többségi állami tulajdonú Földhitel- és Jelzálogbank elnöke.

Az esetleges utódok között Surányi György, az Intesa Sanpaolo kelet-európai regionális elnöke a legismertebb név, 1990-91, illetve 1995-2001 között már volt jegybankelnök. Akárcsak Simor András, Surányi György is tagja volt a miniszterelnök által tavaly létrehozott konvergenciatanácsnak. Surányi előadásaiban és nemrég a Népszabadságban közölt cikkében is bírálta az inflációkövető monetáris politikát, azt állítva, hogy az infláció leszorítása a gazdaság egyéb területein felhalmozódó feszültségek árán, és nem természetes, organikusan javuló egyensúlyi viszonyok közepette állt elő.

Kompromisszumos jelöltként említik Bodnár Zoltánt, a Magyar Export-Import Bank vezérigazgatóját. Ő 1991-1993, majd 1995-98 között az MNB-ben dolgozott, s az alelnöki posztból távozott a CIB-be, ahol vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett. Piaci körökben gyakran hivatkoznak a portfolio.hu "közvéleménykutatására", ahol Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója és egyben vezető közgazdásza kapta a potenciális jelöltek között a legnagyobb, 3,64-es pontszámot, az 1-5-ig terjedő skálán, ahol az ötös a legjobb minősítés.

Az online médiában és a nyomtatott sajtóban még három esetleges jelölt neve merült fel többször is, akiknek pályafutása különböző mértékben a hazai bankszektorhoz kötődik, nevezetesen Király Júliáé, Várhegyi Éváé és a Felcsuti Péteré.

Király Júlia a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója, egy ideig, a privatizációra való felkészülés időszakában a Postabank igazgatóságának elnöke volt.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, részt vett a kormányfő által létrehozott banki szakértői bizottság munkájában. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója is szóba került a médiában, mint lehetséges jegybanki elnökjelölt. Felcsuti mintegy 18 éve a Raiffeisen csoport magyarországi bankjának vezérigazgatója.

A jelenlegi jegybankelnököt, Járai Zsigmondot, mint jelöltet, 2000. december 13-án a Magyar Rádióban nevezte meg az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor.