Harminc éves a Magyar Kodály Társaság

A Magyar Kodály Társaságot a három évvel "idősebb" Nemzetközi Kodály Társaság elnöke, Gilbert De Greeve levélben köszöntötte, mivel más elfoglaltsága miatt nem jöhetett Budapestre.
A megnyitón felolvasott üzenetben De Greeve arra hívja fel a figyelmet, hogy mindkét társaság feladata meggyőzni a politikusokat: "Kodály kívánsága, hogy legyen a zene mindenkié, nemcsak egy nosztalgikus álom vagy naiv kívánság, hanem remény arra, hogy jobbá váljon a világ egy egyetemes nyelv által, amely túlmegy minden faji vagy filozófiai meggyőződés határán."

A konferencia nyitó előadásában Eősze László zenetudós a két társaság - a nemzetközi és a magyar szervezet - létrejöttének körülményeit idézte föl.

Majd Bónis Ferenc elemezte, hogy miként jelenik meg Erkel Ferenc alakja Kodály írásaiban. "Mi dolga lehetett a XX. századi mesternek a romantikus, XIX. századi komponistával?" - tette föl a kérdést. Válaszában rámutatott: Kodály tudatosan kereste szellemi őseit. 1939-ben, amikor a kulturális szegregációról zengett Európa, Kodály a népek és kultúrák egységéről beszélt - fűzte hozzá.
A konferencia résztvevői elsőként ismerkedhettek meg a Széchenyi-díjas Bónis Ferenc Visszatekintés című, új kutatási eredményeket is tartalmazó, kétezer oldalas munkájával, amely Kodály Zoltán írásaiból áll össze, és hétfőn jelenik meg az Argumentum Kiadónál.

Az évfordulós ülés egyben tisztújító közgyűlés is, az új tisztségviselők megválasztására szombaton délelőtt kerül sor. Délután zenepedagógiai előadások hangzanak el, vasárnap pedig folytatják a Kodály-életmű utóéletével kapcsolatos előadások sorát. Eckardt Mária, a Liszt Emlékmúzeum igazgatója például Kodály Liszt-képéről beszél, Berlász Melinda pedig Kodály és tanítványai címmel a legújabb zenetudományi irodalmat mutatja be.