Az ország, melynek élén áll

Paraguay Dél-Amerika egyik olyan különleges országa, amely nem rendelkezik tengerparttal. Nevét az országot kettévágó hatalmas folyóról kapta, amely lefordítva „papagájok vize”-t jelent, de elhelyezkedése és gazdag élővilága miatt hívják még Amerika Szívének is. A lakosság lélekszáma 7 millió körül van, nagy többségük hívő katolikus. A 82 százaléknyi mesztic lakosság mellett jelentős Guarani őslakos állomány is él az országban. Energiaellátásukat képesek teljes mértékben vízenergiával fedezni, legfőképp mezőgazdaságból élnek.



Viharos történelmükben csak nemrég történt változás. Az egyik első spanyol gyarmat volt, függetlenségüket csak 1811-ben tudták kivívni. Két erőskezű diktátor után egy sikertelen, szomszédaival folytatott háborúban elvesztette területe és lakossága nagy részét. Utána végeláthatatlan katonai puccsok követték egymást, amit Alfredo Stroessner tudott megszakítani, de 35 év uralom után 1989-ben ő is katonai puccs áldozata lett.

Bár Stroessner a Colorado párt egyik vezetője volt, bukása után a párt továbbra is a legmeghatározóbb erő maradt. 1992-ben új demokratikus alkotmány született, amit ’93-tól demokratikus választások követtek. Ezeken sorban a jobboldali Colorado párt emberei váltották egymást, egészen Fernando Lugo 2008-as színre lépéséig.

A legszegényebbek támasza

Fernando Lugo 1951-ben született, átlagos, nem túlzottan vallásos családban - ám a politika áthatotta mindennapjait. Apja Colorado párti dezertőr volt, hússzor ült börtönben, több rokonát politikai okok miatt elüldözték, vagy szintén bezáratták. 18 éves korában, apja akarata ellenére - aki jogásznak szánta -, egy vidéki közösségben kezdett taníttatni, amelynek tagjaival szorosan összeforrt. Mikor felfedezte hogy nincs papjuk, belépett az Isteni Ige (Divine Word) nevű szervezetbe - amelynek 1992-ben vezetője lett - és 1977-ben hivatalosan is pap lett. Ötévnyi ecuadori missziós tevékenysége folytán volt ideje megismerkedni a baloldali eszmékkel, de ezért ki is utasították Paraguayból, amikor hazatért.

Az egyházmegye Rómába küldte továbbképezni, és csak 1987-ben térhetett haza. Tíz évig volt a legszegényebb, San Pedro egyházmegye püspöke, amely időszak alatt nagyon közel került az ott élő szegényekhez. Bár mind 2005 januárjában, mind 2006 decemberében kérte egyházi szolgálatainak felmentését - arra hivatkozva, hogy politizálni akar és indulnia a választásokon - de ezt a szentszék mindkétszer elutasította, sőt még büntetést is kiszabott Lugora. Ám 2008 júliusában, biztosan látva az elkerülhetetlent, elnöki beiktatása előtt egy nappal a pápa felmentette egyházi esküje alól.

Bár a választásokon nem nyert abszolút többséggel, de így is 10 százalékot vert rá a Colorado elnökjelöltjére, az APC színeiben - a második forduló fogalma pedig ismeretlen az országban. AZ APC több mint egy tucat ellenzéki pártot és szervezetet tömörítő szövetség, amely 2008-ban alapult, legfőképp Paraguayi Kereszténydemokrata Párt és annak vezetője, Lugo jóvoltából. A Lugo vezette bal-közép kormányának még nem volt sok ideje kibontakozni, de igyekszik változtatni a szegénység helyzetén, legfőképp földreformmal – ám nem kíván annyira baloldali lenni, mint Venezuela, vagy Bolívia elnöke. Főbb ígéretének nevezte a világ legnagyobb vízi erőművének újragondolását is: több pénzt a szeretne a kisebbségi tulajdont birtokló Brazíliától az energiáért, és ezért hajlandó akár Hágáig is elmenni.

Upsz, enyém a gyerek!

A „szegények püspöke” - ahogy a nép emlegeti - eddigi makulátlan életére most egy szégyenfolt került: múlt szerdán apasági pert nyújtottak be ellene. Lugo, más politikusokat megszégyenítő módon nem takargatni próbálta az ügyet (két korábbi elnöknek is volt házasságon kívüli gyereke), hanem elébe ment: a tárgyalás előtt elismerte hogy ő az apa, és ezentúl fizetése felét a gyermeknek fogja adni (eddig az egész fizetés egy közhasznú alapítványhoz vándorolt). A kisfiút már kedden Guillermo Armindo Lugo néven anyakönyvezték.

Csakhogy a fiú fogantatása 2006 őszén kellett hogy történjen, ám ekkor Lugo még hivatalosan püspök volt, és egyházi esküje nem tette lehetővé az ilyesfajta elfoglaltságokat. Az anya elmondása csak tovább fokozta a helyzetet: őt a püspök beszédei gyújtották lángra, és 16 éves kora óta tart belsőséges kapcsolatuk. Bár a közvéleményt megosztja a dolog, de az elnök „elébe menése” lecsendesítette a kedélyeket, így legtöbben magánügyként tekintenek a dologra, és az elnök politikai intézkedéseit várják.