Békés megye több települési önkormányzatának illetékes vezetője jó ötletnek tarja, hogy ily módon segítsenek az adósokon, ám ehhez hiányolják a központi forrásokat.
Békéscsaba fideszes önkormányzati képviselője, egyben szociális ügyekkel is foglalkozó tanácsnoka közölte: ilyen célra nincs forrása a városnak.

Herczeg Tamás hozzátette: információi szerint eddig nyolc kérelem érkezett a városházára, ám döntés még nincs, már csak azért sem, mert a törvények nem jelent meg a végrehajtási rendelete. Hangsúlyozta: ha esetleg megvásárolna egy ilyen ingatlant a város, akkor az adós továbbra is, határozatlan ideig bérlője lenne egykori lakásának vagy házának, így az ingatlan nem lenne forgalomképes, ráadásul az állagmegóvásra is az önkormányzatnak kellene költenie. A tanácsnok szerint foglalkozni kell a kérdéssel, ám a segítségnyújtás akár ellentétes hatást is kiválthat, vagyis hátrányba kerülhetnek az erőn felül, de tisztességgel fizető állampolgárok.

A frissen várossá nyilvánított, a dinnyetermesztésről híres Medgyesegyháza szabad demokrata polgármestere szintén azt emelte ki, hogy költségvetésükben ilyen célra egyetlen fillér sem áll rendelkezésre. Nagy Béla elmondta: még senki sem fordult ilyen kéréssel az önkormányzathoz.

Dankó Béla, Kondoros fideszes vezetője szerint a kormány eddig is elvonásokkal sújtotta a településeket, sőt további megszorításokra lehet számítani, így nem látja, miből vásárolhatná meg a település a bajba jutott adósok ingatlanjait. Szerinte az ötlet önmagában jó, "van benne ráció", de ehhez központi forrásokra van szükség.

A szegedi közgyűlés előreláthatólag szeptemberi ülésén tárgyal a kényszerárverezésre kerülő ingatlanokkal kapcsolatos teendőkről - tájékoztatta az MTI-t Vécsey Ágnes, az önkormányzat szóvivője. Hozzátette: az önkormányzathoz eddig konkrét megkeresés nem érkezett, bár a bajba került lakáshitelesek közül volt néhány érdeklődő, ők úgy döntöttek, inkább maguk próbálják ingatlanjukat értékesíteni a piacon.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat szerint visszaélésekre adna lehetőséget, ezért az alföldi városban nem kívánnak élni a lakáshitel miatt nehéz helyzetbe kerülők ingatlanjainak megvásárlásának, majd bérbeadásának lehetőségével - mondta Göbl Vilmos sajtóreferens. Itt mintegy 800 szociális bérlakás van, ezeket az önkormányzati rendelet szerint rövid időre - egy, legfeljebb két évre - adják bérbe a rászorulóknak. A bérleti jogról egy civilekből álló testület anonim pályázatok alapján dönt. Amikor lejár a bérleti idő, a lakók újra pályázhatnak, s ha még mindig fennáll a méltányolható indok, tovább használhatják a lakást - közölte a sajtóreferens, hozzátéve: ebbe az átláthatóan működő rendszerbe nem lehetne beleilleszteni a csak a korábbi tulajdonosnak hosszú távra bérbe adható lakásokat.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megkérdezett önkormányzatok anyagi lehetőség hiányában nem tudnak élni elővásárlási jogukkal.

Pókász Endre, a szolnoki polgármesteri hivatal sajtóreferense kiemelte: a törvényhez pénzt is kellett volna rendelni az önkormányzatoknak. Szolnoknak rengeteg kiadása van, csak az áfakulcs emelése miatt az idén 200 millió forint többletet kell előteremteni. Egy lakos levélben jelezte, hogy eladná ingatlanját a városnak, több megkeresés még nem volt.

Dankó Istvánt, Jászladány polgármesterét fogadóóráján kereste meg egy helyi lakos azzal, hogy vegye meg az önkormányzat a hitellel terhelt ingatlanját. A 6000 lelkes nagyközség vezetője közölte vele, hogy anyagi forrásuk erre nincs, így nem tudnak rajta segíteni. Dankó István kitért arra, az önkormányzatnak nincs olyan lehetősége, mint a banknak, hogy az adósságot behajtsa. Hiába vennék meg az ingatlant, ha a volt tulajdonos nem tudná fizetni a bérleti díjat.

Hajdú-Bihar megyében egyelőre nincs napirenden az önkormányzatoknál, hogy elővásárlási jogukkal élve lakásvásárlásba kezdjenek; legfeljebb az egyeztetéseknél tartanak.

A debreceni önkormányzatnál jelenleg egyeztetés alatt áll, hogy kívánnak-e élni a törvény adta lehetőséggel, amelyre egyelőre nincs elkülönített forrás és egy vonatkozó helyi rendeletet is módosítani kellene - közölte Lövei Tünde, a debreceni önkormányzat sajtóreferense. Mint hozzátette, az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló rendelet mindenképp módosításra szorulna, ha az önkormányzat élni kíván elővásárlási jogával. Jelenleg legfeljebb 5 éves határozott idejű bérleti szerződést köthetnek a bérlővel.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímeit pedig egy új jogcímmel kell kiegészíteni attól függően, hogy szociális vagy piaci alapon történne a bérbeadás. Rámutatott arra: egyelőre sem a költségvetésben, sem a lakásalapban nincs ezen ingatlanok megvásárlására fedezet, s még egyeztetések zajlanak az egyéb teendők kapcsán, így további részletekről csak ezek lezárultával tudnak tájékoztatást adni.
A megye más településeinek illetékesei sem tudtak bővebb választ adni az MTI érdeklődésére. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok az őszi képviselő-testületi üléseik megkezdése és részletesebb egyeztetések után foglalnak állást az ügyben.