Bio, öko: mire fel?

A "bio" és "öko" fogalmak a kilencvenes évek elején lopták be magukat a magyar ember szókincsébe, jelentésük azonban folyamatosan finomodott. Kezdetben ezekhez a fogalmakhoz apró szemű, kukacos cseresznyét, vitatható minőségű tejterméket rendeltek. Ma azonban egészséges élelmiszereket, környezettudatos életmódot, takarékos energia felhasználást jelentenek sok mással együtt. Azt azonban, hogy hogyan kell ezt nagyban csinálni, kevesen tudják. És még kevesebben gyakorolják.

Na de mit is?

Vegyük sorra azokat a tényezőket, veszélyeket, amelyekkel nap mint nap ijesztgetnek bennünket. Gyakorlatilag mindenki hallott már az üvegház hatásról, globális felmelegedésről, a föld vízkészleteinek veszélyes csökkenéséről, a sarki jégtáblák olvadásáról, így felesleg arra fecsérelni szót mit, és milyen méretekben eredményezhetnek ezek jelenségek. Azt is tudjuk, hogy mi rontottuk el, nagyjából azt is hogyan. De, hogy miképp hozhatnánk rendbe arról ködösek és leginkább felületesek a meglátások. Egyesek szerint még felületesebbek az intézkedések.

Vannak akik, úgy gondolják az autók káros anyag kibocsátásának csökkentése csak kikozmetikázza tényeket, de lényegi változást nem eredményez. Ezek az emberek azonban nem csak kritizálják mások igyekezetét, hanem túlszárnyalják azokat. Nem a befektetett tőkével, hanem emberi erőfeszítéssel.

Bio farm és öko falu

Bio farmok létesítése néhány éve még elképzelhetetlen volt, ma azonban öko falu kezdeményezésekkel találkozhat, aki figyel. Teljesen vagy nagyrészt önfenntartó közösségekkel, akik a természettel és a mai modern technikával karöltve igyekeznek nem leigázni, hanem használni az anyatermészetet. Igen, igen: a modern technikával. Mert aki azt hiszi, hogy maradi parasztemberek hagyományőrző klubja az ilyesmi, nagyot téved. Radikálisan szembefordulnak egy normával, de józan ésszel cselekszenek.

Öko falvak találhatók többek között Gyűrűfűn, Bokorligeten, Máriahalmon és Galgahévízen és létezik egy sokak által ismert Krisna völgy elnevezésű hely is. A felsoroltak célja azonos: kivonni magukat a kereskedelem öngerjesztő körforgásából, ellátni a közösségeket vegyszermentes élelmiszerekkel, felszerelni háztartásukat természetes környezetükből, harmóniában élni a természettel.

Bizonyos esetekben ez az életforma vallásos elhivatottsággal is társul (lásd: Krisna völgy), azonban a kettő nem szükségszerűen tartozik össze. A fent említett célok első hallásra kivitelezhetetlennek tűnnek, pedig összefogással, némi szaktudással és elhivatottsággal már nem egy helyen bevált.

A Krisna-völgy legendája

A Krisna-völgy az egyik legrégebbi magyar öko kezdeményezés. 1993 tavaszán alakult, napjainkban pedig közel 150 lelket számlál. Az itt élő Krisna tudatú szerzetesek és hívők az egyik legszervezettebb közösség öko berkekben. Rendelkeznek biokertészettel, méhészettel, kézműves műhellyel, teheneket tenyésztenek, saját arborétumuk, templomuk, óvodájuk és iskolájuk van. A turistákat étteremmel, vendégházzal, ajándékbolttal várják.

Mint a felsoroltakból kiderül ez a kis farmközösség nem csupán egészséges nyersanyagok előállítására törekvő földművesekből áll. Saját és jól megszervezett infrastruktúrával rendelkeznek, melyek elemei egymással kölcsönhatásban működnek. Nem csupán az élelmezésre korlátozódik természetközeli látásmódjuk. A házimunkákhoz, mosáshoz, takarításhoz igyekeznek természetes anyagokat használni. Ruháik, cipőik, a gyermekek játékai szinte teljes mértékben természetes anyagokból készülnek, nagy számban a helyi kézművesek munkái. Az energiával is takarékoskodnak. A völgybe nincsen bevezetve az elektromos áram, a világítást például aggregátorral, napkollektorokkal és gyertyával oldják meg.

Ez így leírva elbűvölő és kedves ötlet, nem de?! Azonban ahhoz, hogy mindez működjön, fennmaradjon, és beváltsa a hozzáfűzött reményeket mozgásban kell tartani a kiépített szerkezetet. Magyarul dolgozni kell. Olyan munkafolyamatokban részt venni, amit az ott lakók nagy része eddig nem ismert. Együtt munkálkodni a természettel, alkalmazkodni hozzá és elvégezni minden szükséges feladatot. És le kell mondani rengeteg mindenről, de leginkább a maradéktalan kényelemről az élet minden területén. Krisna-völgy lakói állhatatos munkájuk eredményeként 70%-ban önfenntartók és ezt az eredményt várhatóan hamarosan fölülmúlják. Aki azt hiszi, erre az életmódra csak elhivatott vallásos emberek "vetemednek", az téved.

Galgafarm

A fővárostól nem messze - de nem is túl közel hozzá - 2000 környékén jelentek meg öko lakok Galgahévíz környékén. Krisna völgyhöz hasonlóan a Galgafarm is önellátásra törekszik, ugyanakkor még valamivel kevésbé fejlett és kiépített. Ennek elsődleges oka, hogy az ötletgazda és a működtető alapítvány nagy körültekintéssel és gondossággal alapozta meg a majdani közösség működését, és ezek a munkálatok, papírformák, a gazdálkodás alapjainak gyakorlati biztosítása sok időt felemésztettek. Fáradozásaik azonban meghozták gyümölcsüket, mivel az önkormányzatokkal, hivatalos szervekkel, gazdákkal való együttműködés eredményeként gördülékenyen folynak a falu építési munkái, gazdálkodási ügyei.

A környezettudatosság itt sem egyenlő az egészséges táplálkozással. Már a beköltözés is szabályokhoz kötött. Aki telket vásárol épp csak megszülető faluban vállalja, hogy otthonát meghatározott szabályok szerint építi fel. No, nem uniformizált egyenlakásokra kell gondolni, a szabályozás egészen más területre vonatkozik. A helyi építési szabályzat a primer energia mennyiségben határozza meg egy telek beépíthetőségét. Egy átlagos, 100m2-es családi ház primerenergia szükséglete 300-350 000 kilowattóra, a Galgahévízi öko faluban viszont csupán 40 000 kilowattóra építhető be - olvasható az ujreformkor.hu-n, Havasi Virág interjújában. - Ez azt jelenti, ahhoz, hogy ne lépje túl az építő a keretet a környezetéből kell felhasználnia azt, ami a rendelkezésére áll.

A falu rendelkezik tejfeldolgozóval, zöldség- és gyümölcs feldolgozóval és kőmalommal, így nem csak nyersanyagok, hanem késztermékek is eljutnak a lakókhoz jóval olcsóbban mint a boltokban, ezenfelül munkalehetőséget biztosítanak. Az ott élők nagy része még visszajár dolgozni a fővárosba, ugyanakkor lehetőségük van elhelyezkedni a faluban. Hamarosan óvoda és bank létesül az apró településen, az egyre épülő környezetbarát lakhelyek, a lélekszám lassú de folyamatos emelkedése pedig új lehetőségeket rejt.

Megéri?

Ezt mindenki maga önti el. Sok munka, szigorú szabályok, és lemondás. Ez áll a mérleg egyik serpenyőjében. Vele szemben tiszta levegő, egészséges táplálék, friss, kezeletlen ivóvíz, összetartó közösség, nyugalom és csend, stressz mentes élet és a tudat: nem csak önmagunknak, a környezetünknek is jót teszünk. Eltérőek az világtól való elvárásaink. Nem mindenki alkalmas gazdálkodásra és állattenyésztésre, azt azonban, hogy tudatosan éljünk, és óvjuk azt, ami körülöttünk van bárhol meg lehet tenni.