A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen szervezi. Munkájában nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői vesznek részt.

Az MTA elnöke kifejtette, hogy több nemzetközi fórumot is rendeznek a világban, ezek főszervezői most Budapesten plenáris ülésen számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól.

"Reményeim szerint a budapesti World Science Forum egyfajta összefogó világfórumként jelenik meg az idén, s az eljövendőkben" - emelte ki.

Az idén a Tudás és jövő mottóval rendezik meg a világfórumot.

"Amikor tavaly nyáron eldöntöttük a témát, úgy gondoltuk, hogy ideje ismét a tudás esetlegesen átalakuló jövőbeli szerepéről beszélni. Azt gondolom, az idő minket igazolt, hiszen a világot sújtó válság szükségessé teszi annak a meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, másrészt pedig, hogy elkerüljük ezeket a jövőben" - magyarázta.
A megnyitó után tartják az államfői panelt, amelyen a Sólyom László köztársasági elnök által meghívott előadók foglalkoznak a környezetvédelemmel és a klímaváltozással. A WSF záró plenáris ülésén pedig Bajnai Gordon miniszterelnök tart majd előadást. A WSF munkája négy plenáris ülés, s hét tematikus szekció keretében zajlik. Az első plenáris ülést a tíz évvel ezelőtt megrendezett első és eddig egyetlen tudományos világkonferenciának szentelik, amelynek 1999-ben Budapest adott otthont.

"A konferencia ajánlásokat fogalmazott meg a tudomány és a döntéshozók számára, most áttekintjük, hogy ezek mennyire valósultak meg, másrészt megvitatjuk, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társdalomban, a gazdaságban elfoglalt helye" - mondta Pálinkás József, kiemelve, hogy a következő plenáris ülés, amely a Moving Forward címet viseli, már a jövőbe tekint, egy jövőképet kíván felvázolni.
A WSF egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen Bruce Alberts, a Science és Philip Campbell, a Nature főszerkesztője tart előadást.

"A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények szülte javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel" - jegyezte meg Pálinkás József annak kapcsán, hogy a világ két legtekintélyesebb tudományos folyóiratának a főszerkesztőjét is résztvevői között tudhatja a WSF.

A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért címmel tartanak.

"Örülök, hogy Kína egy ilyen fontos eseményt éppen Magyarországon szervez, ez az egyik érdekes megjelenése a növekvő kínai tudományos aktivitásnak Európában" - hangsúlyozta Pálinkás József, akinek reményei szerint a rendezvény előrelépést hoz a magyar-kínai tudományos kapcsolatokban is.

Foglalkoznak a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel.
"Ma az ember által a Föld felszínén megmozgatott anyag mennyisége lényegesen nagyobb, mint a természeti jelenségek által megmozgatotté. Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a Föld felszínén zajló folyamatokat. Nem lehet eleget beszélni arról, hogy a fenntartható fejlődés mit jelent valójában, hogyan kell változtatni az életmódunkon, az ipari, gazdasági rendszeren ahhoz, hogy a Földön fenntartható fejlődés legyen. Ez egy alapvető kérdés" - emelte ki.
Külön szekció foglalkozik a nők szerepével a tudományban, valamint a fiatalokkal.

Pálinkás József elmondta, egy ilyen konferencián nem kerülhető meg a tudomány finanszírozásának kérdése a változó globális gazdaságban, külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozás közötti kapcsolatokkal, valamint a tudományos diplomáciával.

"A tudománynak mindig is nagy szerepe volt különböző országok diplomáciai kapcsolataiban" - emelte ki Pálinkás József, megjegyezve: azt vizsgálják, hogy napjainkban milyen szerepet tölthet be a tudomány kényes kérdések megoldásában, olyan országok viszonyában, amelyek politikai kapcsolataiban feszültségek mutatkoznak.