Filmszemle: erős volt a dokumentumfilmek felhozatala

A háromtagú zsűri - Erdélyi János zsűrielnök-rendező, Szalay Péter rendező és Varga Balázs filmesztéta - a versenybe került 30 dokumentumfilm közül többet is alkalmasnak tartott arra, hogy moziban, televízióban, külföldi fesztiválokon megállja a helyét.
"Az elmúlt évekkel szemben a szocioportré háttérbe szorult, viszont üde színfolt volt, hogy legalább öt-hat olyan film versenyzett, amely hagyományos, egész estés produkció, és a témája a közelmúlt néhány évtizede, részben a rendszerváltás" - emelte ki értékelésében Varga Balázs.

Mint elhangzott, ezek közé tartozik a moziban már sok nézőt hozott Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula (rendező: Szőczi Árpád), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar-osztrák határon.

Szintén kedvező kritikát kapott a zsűritől az egyház és az ügynökök viszonyáról szóló Hitvallók és ügynökök (rendező: Petényi Katalin), illetve Gulyás Gyula filmje, az ügynöktémát személyes felismerés alapján bemutató Idézés.

Szalay Péter az értékes alkotások közé sorolta a miskolci Avas pinceházait és a különös hangulatú környéket bemutató Bádogvárost, a Palimpszeszt című alkotást, amely a sztálini terrornak áldozatul esett filozófusról, Gusztav Spetről és eltüntetett életművéről szól, valamint Mészáros Antónia alkotását, a Megtagadvát, amely Bogdán Árpád filmrendező családkeresését mutatja be.

Bár Pesty László dokumentumfilmje, a 2006. október 23-iki eseményeket ábrázoló Megsebzett ünnep Erdélyi János értékelése szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb szégyenéről szól, a zsűrielnök szerint "a téma ábrázolásának kicsit összetettebb formája jobb lett volna".

A zsűri nyilvános értékelésén felszólalt Durst György rendező-producer, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) újonnan felállt kuratóriumának tagja. Mint mondta, nem tudja elképzelni, az MMKA a jövőben úgy adjon pénzt dokumentumfilmekre, hogy a televíziós sugárzás nincs biztosítva. Ugyanakkor - tette hozzá - a kulturális kormányzatnak is be kell látnia, hogy a sugárzástól jórészt elzárkózó tévék jelenlegi magatartása mellett nem igazán lehet dokumentumfilmet készíteni.

Durst György egy dokumentumfilmes szakmai tanács létrehozását, illetve az egész műfajt képviselő szakember kijelölését szorgalmazta.