"Megítélésem szerint a közalapítvány az elmúlt években elismerésre méltó eredményt ért el a magyar filmipar fejlesztésében és a filmművészetben is történtek hasznos lépések, ugyanakkor az MMKA a számos felvetődött problémára sem szervezeti, sem finanszírozási szempontból, sem pedig napi gyakorlati működésében nem tudott kielégítő válaszokat adni. Ezért van szükség átfogó és mélyreható reformok meghozatalára" - hangsúlyozta Kőrösi Zoltán.

A leköszönt MMKA-vezetés eredményei közé sorolta a filmtörvény megszületését, a magyar filmvagyon sorsának megnyugtató rendezését, az elmúlt években lezajlott komoly generációváltást, valamint a fiatal rendezők filmkészítési lehetőséghez juttatását.
Kőrösi Zoltán kitért arra, hogy az általa szükségesnek tartott reformok hálószerűen függenek össze.

"Ma a magyar film egyik legégetőbb problémája a forgalmazás, amiben a közalapítványnak ugyan nagyon korlátozottak az eszközei, de mindenképpen tennie kell a helyzet jobbra fordulása érdekében. A magyar mozihálózat 85 százaléka nem magyar kézben van, a magyar filmes produkciók jelentős része egyszerűen nem találkozik a hazai nézőkkel, így nagyon nehéz értékelni például a nézőszámokat vagy a filmek készítésére támogatásként kiosztott adófizetői pénzek megtérülését" - sorolta Kőrösi Zoltán.

Rendkívül fontosnak nevezte a közalapítvány szervezetének, a döntési mechanizmusnak a modernizálását, valamint a felelősség teljesebbé tételét is.

"Sajnálatosnak tartom a sajtóban széles körben és fenntartás nélkül átvett állítást, amely minőségi értelemben súlyos kritikával illette a 41. Magyar Filmszemlét. Nem az én dolgom, hogy megvédjem a szemlét, bár sokan teszik fel nekem a kérdést: az ilyen véleményt hangoztató filmes vajon nem azért beszél-e így, mert a filmjét az előzsűri nem válogatta be a szemle versenyprogramjába. Őszintén remélem, hogy a jövőben nyíltabbá és tisztábbá tudjuk tenni a filmes szakmai beszédet is" - mondta Kőrösi Zoltán. Az új elnök nem említett nevet, de az elmúlt héten Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke illette súlyos kritikával a szemlére került filmeket.

A kuratórium megválasztott elnöke hangsúlyozta: az idei magyar filmszemlén rengeteg új hang és tehetséges rendező bukkant fel, kitűnő volt a dokumentumfilmes program, másrészt az esemény iránt hihetetlen érdeklődés nyilvánult meg a nézők részéről.
"Ezzel együtt magam is erősen felvetem azt a kérdést, hogy a jelenlegi évi ötmilliárd forintos állami támogatási kerethez képest reális, hasznos és célszerű-e a most támogatott filmek száma. Kevesebb, de jobban felfegyverzett filmet kell a magyar adófizetők pénzéből támogatni" - szögezte le az új elnök.

Mint kifejtette, a magyar filmkultúrára fordított támogatási összeg nagyon alacsony, akár közép-európai összehasonlításban, akár az egyéb hazai művészeti ágakkal összevetve. Csehországban mintegy duplányi, Lengyelországban csaknem háromszoros állami pénz jut a magyarországihoz képest a filmkultúra támogatására, míg nálunk a teljes összeg alig több, mint a Magyar Állami Operaház éves költségvetése. Megjegyezte: Csehországban a kétszeres állami támogatásból fele annyi film készítését indítják el, mint nálunk, "és ezt a példát követnünk kell".

Kőrösi Zoltán szerint az MMKA jelenlegi szakkollégiumai hasznos tanácsadói rendszert alkotnak, de a felelősséget a döntésekért a szakma és a külvilág felé egyaránt vállalni kell, ami a kuratórium feladata.

"A jelenleginél sokkal jobban kell rétegezni a döntési rendszert, erősebben be kell vonni gazdasági, megtérülési és forgalmazási, valamint marketingszempontokat is. Egy filmtervben a kezdettől jelen kell lenni annak, meg tudja-e szólítani a közönségét és ezt miként kívánja megtenni" - jelentette ki az MMKA elnöke.

Hozzáfűzte: utóbbi szempontnak az ellenőrzés során is jelen kell lennie, ezért szükség van rendezői és produceri, valamint egy összetett kreditrendszer bevezetésére, ahogyan az számos nyugat-európai országban jól működik. Egy ilyen kreditrendszer egyfajta normatív támogatást biztosít az addigi teljesítmények alapján, és valamelyest objektív keretek közé szorítja a szubjektív döntéshozatalt, másrészt tartalmazza a számonkérést.

"Nem tartható az az elmúlt években kialakult helyzet, amelyben a magukat közönségfilmeknek nevező produkciók sem üzletileg, sem a közönség elérésében nem teljesítették vállalásaikat, ennek azonban nem voltak meg a szükséges következményei. Ki lesz zárva a következő pályázati lehetőségekből az olyan produkció, amely nem fizetett a stábtagoknak vagy egyéb filmszakmai tartozást halmozott fel" - jegyezte meg.

Hozzátette: a közalapítványnak tovább kell lépnie azon a némileg mesterséges szembeállításon, amely művész- és közönségfilmre osztja a magyar filmgyártást. Az MMKA elnöke szerint csak jó vagy nem jó filmek vannak és nincs olyan alkotás, amely esetében megengedhető lenne, hogy ne hozza be a közönséget a moziba. A kizárólag üzleti célból készülő és a magyar kultúrát nem gyarapító filmek nem méltóak a közalapítvány támogatására.

Kőrösi Zoltán az MTI-vel közölte: nincs pontos információja arról, mikor zárul le az MMKA új kuratóriumának bejegyzési folyamata, de ez várhatóan egy hónap múlva megtörténik.
Az előző kuratóriumi elnök, Grunwalsky Ferenc mandátuma tavaly év végén járt le; utódját és az új kuratórium tagjait az MMKA alapítói tavaly december 18-án választották meg.