A rejtélyes kőrispusztulás az 1990-es évek elején kezdődött Lengyelország keleti részén, majd az elkövetkezendő években egész Közép-Európában elterjedt. Ausztriában 2006-ban már tömegesen jelen volt, hazánkban egy évvel később ütötte fel a fejét, 2008-ban a Hanságban és a Sárvári Erdészet területén is leírták. A gombafertőzés következményeként először a hajtások, majd az ágak halnak el, végül az egész fa elpusztulhat.

2006-ban egy lengyel kutató egy addig ismeretlen gombát azonosított az elhalt kőrisekből, amelynek a Chalara fraxinea nevet adta. Később a gombát termőtestei alapján az 1800-as évekből már ismert lebontó Hymenoscyphus albidusként azonosították.

Egy svájci főiskola, az ETH Zürich most alaposan utánajárt a gomba mivoltának. Valentin Queloz, a főiskola Integratív Biológiai Intézetének kutatója 2009 nyarán az Alpoktól északra egyes területeken tömegével találkozott az apró fehér gombával. A hegységtől délre azonban csak hosszas keresés után sikerült rábukkannia néhány termőtestre. A laborban aztán kiderült a titok nyitja - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).

Az Alpoktól délre fellelt egyedek az eredeti, ártalmatlan Hymenoscyphus albidus képviselői voltak. Északon azonban a kutató a gomba kórokozó változatával találkozott. Genetikai vizsgálatok bizonyították, hogy ez az agresszív gomba más faj, mint a lebontó. Queloz ezért új nevet adott neki most megjelent munkájában: Hymenoscyphus pseudoalbidus.

A kutatók úgy vélik, hogy az új faj az ártalmatlan H. albidus agresszívvá lett változata. Még megválaszolásra várnak azok a kérdések, hogy miért változott át a gomba néhány évtizeden belül kórokozóvá, hogyan tett szert e tulajdonságira, és miként szorította ki az eredeti fajt. Egy elmélet szerint az éghajlatváltozás lehet a jelenség oka, az gyengíthette meg olyan mértékben a kőriseket, hogy az agresszív gomba szabad utat kaphatott.