Balázs Péter: Szlovákiát kivéve "nincs zaj" a diplomáciában

Az ügyvezető kormány külügyminisztere - mielőtt elbúcsúzott munkatársaitól - közölte, hogy az elmúlt egy évben diplomáciai fordulat történt, a magyar külpolitika ma aktív, dinamikus, és "egyéni hangon szóló".

Mint mondta, a kormány elsődlegesnek tekintette a viszony javítását a környező országokkal, a kapcsolatok erősödését azonban sokszor eltakarta az egyetlen, a Szlovákiával fennálló konfliktus.

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával kapcsolatban kijelentette: rosszul megválasztott időpontban, a szlovákiai választási kampány közepén történt. Ugyanakkor jelképesnek nevezte, hogy a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ellen a hétből hat szomszédos állam nem emelt szót.

Hozzátette, ez "két belpolitika konfliktusa", a magyar Országgyűlés döntése pedig nem ok, csak alkalom volt Szlovákia számára, hogy megtiltsa polgárainak egy másik állam állampolgárságának felvételét.

Balázs Péter arra is kitért, hogy a határon túli magyarok ma "jobban és biztosabban élnek", mint egy évvel korábban. Szerbiával megszűnt a vízummentesség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányon van, négy ország kabinetjével pedig közös kormányülést tartott Magyarország - sorolta.

Az ügyvezető külügyminiszter sikeresnek nevezte a kabinet válságkezelő intézkedéseit, szavai szerint bár a kampányban az ellenzék "makacsul tagadta", a nemzetközi közvélemény elismerte annak eredményeit. Ugyancsak sikerként követelte el a visegrádi négyek súlyának növekedését, továbbá hogy tavaly októberben Budapesten sikerült egy asztalhoz ültetni az összes nyugat-balkáni ország külügyminiszterét.

Az ügyvezető miniszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a kormányszerkezet tervezett átalakítása miatt. Mint mondta, ahhoz, hogy Magyarország az unió soros elnökeként megfelelően végezze munkáját, a külügy- és a honvédelmi miniszter mellett "egy tucatnyi erős miniszter kellene, de csak hat lesz". Emlékeztetett, hogy a hamarosan kezdődő belga elnökség az általános és külkapcsolati tanácson kívül tizenkét formációra tagolta az informális tanácsi üléseket, amelyeken hagyományosan a tárcavezetők vesznek részt.

Miniszteri munkájáról szólva Balázs Péter elmondta: tudta, hogy egy évre szóló feladatot vállal, és ez az év betetőzte szakmai pályafutását. Arra is kitért, hogy hálás a miniszterelnöknek, amiért a sok feladat mellé nagy mozgásteret adott neki.

Mint mondta, a minisztériumban a felét sem sikerült elvégeznie annak, amit egy éve tervezett, fontosabb volt Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai kitiltásának ügye és az unió soros elnökségére való felkészülés. Hátralékként említette a többi között a diplomaták továbbképzésének újragondolását és a Magyar Külügyi Intézet megerősítését.

Úgy fogalmazott: "Ahol zűrös ügyeket találtam, kitakarítottam", megnevezve például a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítését.

Balázs Péter arra is kitért, hogy minisztersége idején több külképviseletet bezártak. Mint közölte, így ma 78 államban 107 magyar diplomáciai vezető szolgál, ami szerinte egy kicsit még mindig az indokoltnál kiterjedtebb hálózat.

Az ügyvezető külügyminiszter elmondta, hogy utódját, Martonyi Jánost a harmincas éveik óta ismeri. A negyvenes éveikben "vállvetve küzdöttek Magyarország jogaiért", együtt szolgáltak Brüsszelben, az ötvenes éveikben mindketten közigazgatási államtitkárok voltak az Antall-kormányban, most pedig, túl a hatvanon, Martonyi János váltja őt a külügyi tárca élén.
Szavai szerint ez azt mutatja, hogy a magyar külpolitika folyamatossága biztosított. Ez alól kivétel a szomszédságpolitika, ahol hangsúlybeli különbségek lesznek, és ahová - vélekedett Balázs Péter - "átömlik a belpolitika".

"Sokat dolgoztam ebben a házban, jó szívvel, lelkesedéssel, kitűnő kollégákkal. (...) Köszönöm az együttműködést, Isten áldja mindnyájukat" - búcsúzott Balázs Péter a külügyminisztérium állománygyűlésén.