Az MSZP sorsfordító kongresszusai

1989. október 7-8. - Budapesten a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) rendkívüli kongresszusán 8-án megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP), s az új párt I. kongresszusán Nyers Rezsőt választották elnökké, alapszabályt és programnyilatkozatot fogadtak el.

1990. május 26-27. - A II. kongresszus határozata szerint az MSZP szociáldemokrata jellegű, a demokratikus szocializmus értékeit valló és megvalósító szocialista párt. Elnökké Horn Gyulát választották, aki 1998-ig állt a párt élén. 1992. május 15-17-én a szegedi III. kongresszus módosította az alapszabályt.

1994. június 4. - A választási győzelem utáni rendkívüli kongresszus Horn Gyulát jelölte miniszterelnöknek, s elhatározta a koalíciós tárgyalások megkezdését a Szabad Demokraták Szövetségével.

1994. október 7-9. - A IV. kongresszus meghatározta a kormányzó párt követendő politikáját. Az alapszabály elkülönítette a kormány, a frakció és a pártvezetés feladatait, szűkítette az ügyvezető alelnök jogkörét. 1996. március 29-31-én a budapesti V. kongresszus az alapszabály módosításával szélesebb hatáskört adott az ügyvezető alelnöknek.

1998. március 6-7. - A parlamenti választás előtti kongresszuson elfogadták a választási téziseket és az országos listát, bemutatták a kormányprogram-tervezetet, s Horn Gyulát választották a párt miniszterelnök-jelöltjévé. Szeptemberben, az elvesztett választásokat követő VI., tisztújító kongresszuson Horn Gyula helyére Kovács László parlamenti frakcióvezetőt választották pártelnökké, aki 2004-ig volt a párt vezetője. Október 8-9-én a párt tíz évét értékelő kongresszus új alapszabályt fogadott el (az ügyvezető alelnök helyett elnökhelyettes működik), s tárgyalt a pártprogram kidolgozásának alapjául szolgáló Szociáldemokrata Chartáról.

2000. november 25-26. - A VII. kongresszuson elfogadták a Magyarország mindannyiunké, az esélyegyenlőség programja című, a választási program alapját képező dokumentumot. 2001. június 9-én a VIII. kongresszus Medgyessy Pétert, a párt gazdasági kabinetjének vezetőjét választotta miniszterelnök-jelöltté. 2002. január 26-án a parlamenti választások előtti kongresszus jóváhagyta az országos listát, s elfogadta a választási programot. Május 12-én, a megnyert parlamenti választások utáni kongresszus felhatalmazta Kovács László pártelnököt és Medgyessy Péter kormányfőjelöltet az SZDSZ-szel kötendő koalíciós megállapodás aláírására.

2003. március 29-30. - A tisztújító kongresszus Budapesten megválasztotta a 15 fős elnökséget, s egyhangúlag megszavazta a Hazánk és Európa című nyilatkozatot.

2004. március 12. - A szegedi rendkívüli kongresszus jóváhagyta a párt európai parlamenti választási listáját, amelynek élén Kovács László pártelnök, külügyminiszter állt. Augusztus 25-én, az európai parlamenti választások utáni újabb rendkívüli kongresszuson - miután Medgyessy Péter kormányfő augusztus 19-én kilátásba helyezte lemondását - a küldöttek megválasztották az új miniszterelnök-jelöltet, Gyurcsány Ferencet. Ezután, október 15-16-án Budapesten a soron kívüli, tisztújító kongresszus Hiller Istvánt választotta pártelnökké, az elnökhelyettes Szekeres Imre lett. A kongresszus megszavazta Az új magyar szociáldemokrácia című pártprogramot is.

2005. április 15. - Az államfő-jelölő kongresszuson Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választották a párt köztársaságielnök-jelöltjének. Gyurcsány Ferenc kormányfő meghirdette a Száz lépés politikáját. A június 11-i rendkívüli kongresszus fő témája az államfőválasztás, valamint a választási előkészületek megtétele volt.

2006. február 18. - A soron kívüli kongresszus Gyurcsány Ferenc kormányfőt választotta meg a párt miniszterelnök-jelöltjévé, elfogadta a párt országos választási listáját és választási programját. Május 20-án, a megnyert választások utáni kongresszuson a küldöttek felhatalmazást adtak az SZDSZ-szel történő koalíció megkötésére. Az október 21-én tartott rendkívüli helyzetértékelő kongresszuson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadta jelölését a pártelnöki posztra, majd a 2007. február 24-25-én tartott tisztújító kongresszuson Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt választották a párt elnökévé.

2008. október 11. - A soron kívüli kongresszuson Gyurcsány Ferenc pártelnök, miniszterelnök a kormány nevében nemzeti csúcsértekezlet összehívását kezdeményezte a pénzügyi válság következtében kialakult helyzet áttekintésére és a jövő körvonalazására.

2009. március 21. - A tisztújító kongresszuson Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök új kormány alakítását javasolta, de a kormányfői posztra senkit nem ajánlott. A miniszterelnök elismerte, hogy 2002-2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattak, és felvállalta a felelősséget a hibákért. A kongresszus Gyurcsány Ferencet újraválasztotta. Az április 5-i rendkívüli kongresszus nagy többséggel kormányfő-jelöltnek választotta Bajnai Gordon addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert. A párt elnökének Lendvai Ildikó frakcióvezetőt választották meg. A 2009. július 4-én tartott kongresszus megerősítette, hogy az MSZP támogatja a kormány válságkezelő programját, a határozat megfogalmazta a párt elvárásait a kormánnyal szemben.

2009. december 12. - Az MSZP kongresszusa 90 százalékos többséggel Mesterházy Attila parlamenti frakcióvezetőt választotta a párt miniszterelnök-jelöltjének, és elfogadta a párt Új kiegyezést nevet viselő választási programját a 2010. évi parlamenti választásokra.