Benkő Tibor hangsúlyozta: a honvédségnél szükséges fejlesztéseket csak nagyon tervszerűen, lépésről lépésre lehet végrehajtani, mert jelenleg nincsenek meg a szükséges anyagi források ezek rövid távú teljesítésére.

Mint emlékeztetett: az idei honvédelmi költségvetésben mintegy 65 milliárd forint hiányzik a szükséges fejlesztésekhez és a működéshez. Tavaly pedig a szükséges pénz 39 százalékából gazdálkodtak - tette hozzá.

Ezek tudatában az a legfontosabb, hogy a meglévő vállalásokat teljesíteni tudja a honvédség, illetve hogy a szervezeteknél a fenntartás, a működés és a katonák misszióba történő kiküldésének anyagi fedezetét biztosítani lehessen.

"Számomra pedig a legfontosabb a katonákról való gondoskodás attól kezdve, hogy civilként bekerülnek a honvédségbe, odáig, hogy visszakerülnek a civil életbe, hiszen rájuk lehet számítani, és rájuk kell számítanunk" - jelentette ki az új vezérkari főnök. A szükséges változtatásokat a következő években nagyon pontos tervek alapján kell elvégezni, és a meglévő forrásokat ésszerűen, átgondolva kell felhasználni.

Arra a kérdésre, szükséges-e mélyreható változtatás a honvédség rendszerében, azt válaszolta, "nem látom annak szükségét, hogy a honvédségben strukturális, szervezeti vagy helyőrségi változtatás kellene". Változtatásra a honvéd vezérkar struktúrájában van szükség oly módon, hogy lehetősége legyen a vezérkarnak a stratégiai feladatokat önállóan, határozottan és nagyon gyors reagálóképességgel ellátni. Mint ezzel kapcsolatban még elmondta: a vezetési szintek számával nincsen gond, változtatni például az erőforrások gazdálkodásán kell.

Benkő Tibor úgy vélte, hogy a magyar honvédség védelmi képességét a mindenkori kihívásoknak megfelelően kell alakítani és szinten tartani. Ez alatt elsősorban nem a háborús, hanem a békeidőszakban ellátandó feladatokat kell érteni, mint például egy katasztrófahelyzet szakszerű kezelése megfelelően kiképzett és megfelelő létszámmal rendelkező állománnyal.

Úgy látja, a katonák helyt tudnak és tudtak állni egy katasztrófahelyzetben, hiszen ez a kiképzésük része, vagyis szakmailag felkészültek, de a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy igény volna arra, hogy nagyobb létszámot is tudjanak biztosítani. Ezt nagymértékben segítheti, ha az önkéntes tartalékos intézményt minél előbb rendszerbe lehetne állítani és fenn lehetne tartani, mert az a négyezer fő, amit a törvény az önkéntes tartalékos keretben meghatároz, a duplájára növelhetné az ilyen helyzetben igénybe vehető emberek számát.

A technikai ellátottságról azt mondta, hogy bár régi, öreg eszközeik vannak, de helytálltak az árvízi védekezésben, és az országban senkinek nincsenek ennél jobb technikai eszközei. A honvédség a rendelkezésre álló eszközökkel képes menteni, szállítani vízi, földi és légi úton egyaránt.

Szerinte jól vizsgázott a honvédség a mostani katasztrófahelyzetben, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne még hatékonyabbá tenni egy ilyen feladatban való részvételt.

Az eszközök egy részét még lehet modernizálni, felújítani, de más részüket teljesen le kell cserélni, és újakat beszerezni. Ilyenek például a szállító harcjárművek, a BTR-ek, amelyeket 2016-tól ki kell vonni a honvédség rendszeréből.

A missziókkal kapcsolatban azt mondta, hogy a NATO-ban általában elismerően nyilatkoznak a magyar katonák külföldi szerepvállalásáról, "messzemenőkig elégedettek a magyar katona felkészültségével, a szakmai hozzáértésével, a feladatokhoz való hozzáállásával és a bátorságával is, amellyel ezeket a műveleti feladatokat végrehajtja".

Vannak olyan speciális területek, például Afganisztánban, ahol kiemelkedően magas képzettségű katonák dolgoznak, mint például a különleges műveleti erőknél vagy a magyar-amerikai összekötő és tanácsadó csoportnál, de ide tartoznak a helikopter-kiképzésben részt vevő szakemberek is.

A katonák nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy felkérték Magyarországot, ismét vállalja el a kabuli nemzetközi repülőtér vezetési és irányítási feladatát.

Az altábornagy hangsúlyozta: továbbra sem célja a honvédségnek, hogy részt vegyen az afganisztáni harci műveletekben: "nekünk a tartományi újjáépítést és az afgán nemzeti erők felkészítését, kiképzését kell szem előtt tartanunk, de a katonák fel vannak készülve a harci feladatokra is, hiszen meg kell védjék magukat". Ezt jól mutatja, hogy annak a félmillió lőszernek, amit négy év alatt a katonák felhasználtak Afganisztánban, egy részét harci műveletekben, más részét pedig gyakorlatozás közben lőtték el.

A missziókban lévő katonák felszerelését úgy kell fejleszteni, hogy a rendkívül szélsőséges kihívásoknak, új harceljárásoknak is meg tudjanak felelni. Ezért fontos a beszerzések rugalmasságát és az anyagi forrásokat növelni.

Mint kérdésre válaszolva elmondta, jelenleg nincs tervben újabb misszió, mivel a törvényileg szabályozott ezerfős keret felső határánál tartunk. Egyébként a NATO-missziókban tartott katonák létszáma alapján Magyarország felülteljesíti az igényeket, hiszen szárazföldi erőinek 10 százalékánál többet foglalkoztat külföldön.

Sólyom László államfő június 6-i hatállyal nevezte ki Benkő Tibort vezérkari főnöknek. Az ünnepélyes ceremóniát szerdán tartották a Parlamentben, ahol az új vezérkari főnök átvette a posztot Tömböl Lászlótól, a leköszönő vezérkari főnöktől. Benkő Tibor korábban az összhaderőnemi parancsnokság parancsnoka volt.