Magyarországon még kevésbé ismerjük az élelmiszerbankok szerepét a segélyezésben, holott Nyugat-Európában már évtizedek óta eredményesen működnek az élelmiszer felesleg begyűjtésére szakosodott segélyszervezetek. Hogyan működik az élelmiszerbank?

Az élelmiszerbank egy nonprofit szervezet, amely azzal foglalkozik, hogy különböző forrásokból élelmiszer adományokat gyűjt és ezeket eljuttatja a rászorulóknak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület nem közvetlenül segélyez magánszemélyeket, hanem olyan civil szervezeteket és önkormányzatokat támogat, akik a rászorulókkal közvetlen kapcsolatban állnak.

Milyen forrásokból szerzik be az adományokat?

Három fő forrásból szerezzük be az élelmiszereket. Különböző – elsősorban élelmiszeripari és élelmiszer kereskedelmi – vállalatoktól próbáljuk meg összegyűjteni azokat az élelmiszereket, amik valamilyen ok miatt kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak, de fogyasztásra tökéletesen alkalmasak. Gondoljunk itt a lejárat-közeli vagy hibás csomagolású élelmiszerekre, exportból visszamaradt termékekre, de a csokimikulások, vagy a húsvéti nyuszik is ebbe a körbe tartoznak.

Ezen kívül részt veszünk egy Európai Uniós segélyprogramban, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MHV) támogat. Itt agrár-intervenciós feleslegekből közvetett úton osztunk élelmiszereket. Ez arról szól, hogy amikor bizonyos mezőgazdasági termékekből túltermelés van, akkor azt az unió felvásárolja, aminek egy részét felajánlja karitatív célokra, térítésmentesen. Ebből a nyersanyagból az MVH barter megállapodás keretében készételeket (például tésztafélék, liszt) gyárt, amit mi eljuttatunk a segélyszervezetekhez.

Harmadik csatornánk az, hogy időnként lakossági gyűjtéseket szervezünk. Ilyenkor főleg nagy bevásárlóközpontokban találkozhatnak velünk az emberek, például karácsony előtt. Szórólapokat osztunk és kérjük az embereket, hogy megmaradó élelmiszereiket juttassák el hozzánk a kuka helyett.

Mennyire sikeresek ezek az akciók?

Egyre sikeresebbek. Öt éve működünk Magyarországon, egyre többen ismerik tevékenységünket. Van aki már többször találkozott velünk, ismer minket és elhiszi, hogy jótékony szervezet vagyunk. Úgy látom, hogy sokan szeretnének adakozni, de nagy a bizalmi válság Magyarországon, sok visszaélés történik az adományokkal.

Nagyon sokan azért nem adakoznak, mert nem biztosak abban, hogy éhes szájban vagy teli gyomorban landol jótékonyságuk. Ugyanezt tapasztaljuk vállalati körben. Ezért nagyon fontos tevékenység minőségbiztosítási rendszerünk: az adományokat nyomon követjük egészen a magánszemélyig. Adományszétosztási adatlapok kitöltését követeljük meg minden esetben a segélyeket szétosztó szervezetektől. Ezeket ellenőrizzük, adott esetben helyszíni szemlét tartunk. Ezzel a módszerrel ha nem is száz százalékosan, de magas hatékonysággal garantálhatjuk, hogy az adományok a megfelelő helyre jussanak el.

Szervezetük fizet az adományokért? Gondolunk itt főleg a nagy áruházláncok, hipermarketek felesleges készleteire.

Mi csak ingyenesen veszünk át élelmiszereket és ingyenesen adunk tovább.

Hogyan biztosítják a raktározást, milyen összegeket emészt fel az élelmiszertárolás?

Ugyanolyan feltételeknek kell megfelelnünk, mint egy élelmiszer nagykernek. Az ÁNTSZ által engedélyezett raktárakban kell tároljuk az élelmiszert, a megfelelő járművekkel kell megoldanunk a szállítást. Már egy ideje friss áruval is foglalkozunk, így a hűtőláncot is biztosítanunk kell mind a szállítás, mind a tárolás során.

A tárolás, szállítás körülményeinek biztosításához amit csak lehet, támogatásból biztosítunk. Volt olyan támogatónk, akitől autót vagy hűtőkonténert kaptunk, a raktárak pedig nagyon kedvezményes áron tárolják élelmiszereinket.

Ezen kívül 30-40 millió forint az egyesületünk éves költségvetése, amit különböző pályázatokból és vállalati támogatásokból biztosítunk. Sok vállalkozás nem élelmiszer adománnyal, hanem pénzzel támogatja tevékenységünket.

Mi volt a legnagyobb pénzösszeg, amit támogatásként kaptak?

Általában néhány millió forintos támogatások ezek. Idén a legnagyobb összeg hat millió volt. Szerencsére több olyan cég is van, akik már visszatérő támogatóink. Elég jó az élelmiszerbank működési költsége és az elosztott érték közötti aránya: egy forint működési költségből körülbelül harminc forint értékű adományt osztunk szét az országban. A tavalyi évben több, mint egymilliárd forint értékben osztottunk szét élelmiszert, 450 szervezet több mint 300 ezer emberhez juttatta el adományainkat az ország 640 településén.

Milyen civil szervezetekkel tartják a kapcsolatot?

Nagyobb településeken önkormányzatokkal és a nagy civil szervezetekkel dolgozunk együtt. A Magyar Vöröskeresztet, A Nagycsaládosok Országos Egyesületét, vagy a Máltai Szeretetszolgálatot rendszeresen támogatjuk. Nagyon sok kis, ismeretlen segélyszervezetet is dotálunk, olyanokat például, akik a hajléktalan emberek sorsával, vagy szegény gyerekekkel foglalkoznak.

Egy kritériumunk van: csak olyan személynek adható tovább az adomány, aki szociális szempontból rászorulónak tekinthető. Nagy átlagban azt mondhatjuk el, hogy egy rászorulónak évente kétszer tudunk segélycsomagot biztosítani.

A logisztikáról is az élelmiszerbank gondoskodik?

Támogatóink nagy része fel tudja vállalni, hogy a mi raktárunkig elhozza az adományokat. A raktározás költségeit nekünk kell kitermelni, de igyekszünk minél kevesebb ideig tárolni a termékeket. A kiszállításról a szétosztást végző szervezetek gondoskodnak. Mi viszonylag keveset szállítunk, jelenlegi költségvetésünk nem engedi meg.

A Magyarországon keletkező élelmiszer felesleg mekkora hányada kerül önökhöz?

Erre csak becsléseink vannak. Találkoztunk olyan vállalkozóval, aki saját maga sem volt pontosan tisztában a nála keletkezett felesleggel, de általában elmondható, hogy a vállalatok nem büszkék a nyakukon maradt árukészletekre, ezért igyekeznek titkosan kezelni azok mennyiségét.

A mi becslésünk szerint a teljes mennyiség tíz százaléka juthat el hozzánk, tehát még óriási felesleg van a piacon kihasználatlanul. Sok vállalattal nincs még kapcsolatunk, másrészt sok olyan termék van, amit még nem mernek az élelmiszerbank kezelésére bízni. Ezen kívül vannak olyan szegmensek, ahol még nem dolgozunk. Ilyen a mezőgazdaság zöldség-gyümölcs vonala, ahol rengeteg felesleg keletkezik egy-egy idény során, gondoljunk csak a rendszeresen előforduló alma vagy dinnyebotrányokra.

Egy Európai Uniós program lehetővé tenné, hogy ezeket a zöldség és gyümölcsfeleslegeket száz százalékos finanszírozás mellett feldolgozhassuk és szétoszthassuk, azonban ez a program még nem fut Magyarországon. Azon lobbizunk, hogy a hazánkban is a lehető leghamarabb bevezethessük, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján az ebben résztvevő országok élelmiszerbankjai rendkívül pozitív tapasztalatokról számolnak be.