Bázel III : nehezedik a magyar bankok helyzete?

A magyar bankok helyzetét nehezíti azonban, hogy a szabályok alkalmazására való felkészülési időszakra esik a bankadó bevezetése - mondta Móra Mária, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese. Elmondta: a Bázeli Bizottság már korábban többlet tőkekövetelményeket írt elő az értékpapírosításra, illetve a piaci kockázatokra, majd decemberben bejelentette a tőke minőségének a javítását.

A Bázel III olyan szabályrendszer, amely szigorú előírásokat fogalmaz meg a pénzintézetek számára azok biztonságos működésének elősegítésére a későbbi világméretű bankválságok elkerülése érdekében.

A szabálycsomagot egy vasárnapi sajtóközlemény szerint kiegészítették a szabályozói tőkeszintek - a korábbiakhoz képest megnövelt - számszerű meghatározásával. Az új szabályrendszer szigorúbb tőkekövetelményeket ír elő a pénzintézetek részvénytőkéjére és elsődleges (alapvető) tőkéjére.

A legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői vasárnap elfogadták a Bázel III-nak nevezett nemzetközi pénzpiaci megállapodás sarokpontjait.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer 2,5 százalék, az utóbbit kiegészítő, úgynevezett "anticiklikus buffer" 0-2,5 százalék lesz. A Bázel III-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016-2019 januárja között vezetik be.

A Bázel III. keretszerződést várhatóan a novemberi G20 értekezleten fogadják el. A szerződés, ha azt Dél-Koreában tartandó G20 értekezleten elfogadják, a Bázel II-t válthatja fel, amelyet 2004 júniusában hirdettek ki.

A Bázeli Bizottság szerint a biztonságos működés, azaz a bankrendszer világméretű megerősítése végső soron az egész világgazdaságra pozitív hatással lesz, hisz csökkenti egy újabb nagyarányú és átfogó bankválság valószínűségét.

Móra Mária hozzátette: Európában van olyan vélemény, hogy az új szabályrendszer a biztonságra törekvéssel együtt visszafogja és megdrágítja a bankok hitelezését, ami a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is fékezően hathat. Az Európai Bankföderáció egyik tanulmánya azt mutatta, hogy ez a hatás az Európai Unióban a bankhitelek nagyobb szerepe miatt erősebb lesz a világátlagnál.