Ha a vérnyomáscsökkentő gyógyszer megelőzi az agyi katasztrófát, és ezáltal az esetleg halállal végződő agyi károsodás nem alakul ki, a kezelés életmentő fontossága nem vitatható. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a különböző vérnyomáscsökkentők befolyásolják-e a magas vérnyomású emberek gondolkodási képességét, már évek óta folyik a vita.

Csaknem egy évtizeddel ezelőtt már közöltek egy olyan tanulmányt, amely az igazolta, hogy az idősödő afroamerikaiak számára rendelt vérnyomáscsökkentő tabletták pontos szedése 38 százalékkal csökkentette a szellemi képességek romlásának esélyét. Michael D. Murray és munkatársai 1900 idős nő és férfi vizsgálata nyomán kimutatták, hogy a magas vérnyomás eredményes csökkentése nemcsak a szélütés, hanem a szívinfarktus és a vesekárosodás kockázatát is mérsékelte, sőt kifejezetten javította a gondolkodás képességét is.

Azzal kapcsolatban is voltak kérdések, hogy a korosodás során mind gyakoribb gondolkodási zavarok milyen mértékben kapcsolódnak az idős embereknél ugyancsak gyakori vérnyomás-emelkedéshez. Ideggyógyászati vizsgálatok jelezték, hogy a memóriazavarok és más, gondolkodási feladatok jórészt az agyi vérellátással, az agyi erek állapotával függnek össze, de nehéz volt eldönteni, hogy az esetleges vérnyomás-emelkedésnek milyen szerepe van ebben.

2008-ban arra a megállapításra jutottak, hogy az öregek gondolkodó képességének romlása egyértelműen összefügg a magas vérnyomás jelenlétével. A kutatók igazolták, hogy a magas vérnyomású idős emberek számára főleg a hirtelen adódó, gyors döntéseket igénylő helyzetek megoldása válik igen nehézzé.

Most Ausztráliában Craig Anderson foglalta össze két széles körű vizsgálat adatait. Hangsúlyozta, hogy a gondolkodási képesség akkor maradt a legjobb, ha a vérnyomás első értékét, a szisztolés vérnyomást sikerült a legalacsonyabb szinten tartani a vizsgálatok időtartama alatt, de még további megfigyelésekre van szükség.

A magas vérnyomás kezelésével foglalkozó szakorvosok számára elgondolkoztató tanulmányt a The Lancet Neurology közölte.