Vince napja (Január 22.)

A borászok számára, több szempontból is fontos ez a nap. Ilyenkor pincelátogatást végeznek, illetve kimennek a szőlőhegyre vesszőt vágni. A levágott vesszőt a meleg szobában vízbe állítják és a hajtásából megjósolják a következő évi termést. Ugyancsak a termésre utal a nap időjárása: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – ha ezen a napon enyhe az idő és olvad a hó, akkor jó termés lesz.

Pál napja (Január 25.)

A népi kalendárium egyik időjósló napja, Pálforduló néven is említik. A megfigyelések szerint, ezen a napon drasztikusan megváltozhat az időjárás. Napos idő esetén rövid télre, borult idő esetén hosszú télre számíthatunk.

Pál napját haláljósló napként is számon tartották. Vagyis: “Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel”. Sok helyen pogácsát sütöttek ezen a napon. Minden családtagnak jutott egy darab, melybe libatollat szúrtak. Úgy tartották, hogy akinek megfeketedett a pogácsáján a toll, az abban az évben meghal, akié pedig megpörkölődik, az beteg lesz.



Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (Február 02.)

A karácsonyt követő negyvenedik nap. A katolikus egyházban ezen a napon emlékeznek meg Jézus bemutatásáról a templomban, de Mária tisztulásának is nevezték, amely utal az ószövetségi előírásokra. Időjósló napként is számontartják ezt a napot.

Ha meglátja a medve az árnyékát, visszabújik a helyére negyven napra, ugyanis a tél még nem adta ki mérgét. „Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél” – vagyis, ha hideg téli időt tapasztalunk ezen a napon, hamarosan jön a tavasz.

Balázs napja (Február 03.)

Szent Balázst a nép választotta püspökévé, aki ezután egy barlangba húzódott vissza. Innen vezette a népet és gyógyított, míg a pogányok el nem fogták. Mivel nem tagadta meg hitét, halálra ítélték. E napon végzik a balázsolást.

Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjóslás napjának is nevezték régen: „Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést".

Dorottya napja (Február 06.)

Időjárásjósló nap. „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” – vagyis, ha hatodikán még fagyos az idő, 16-án már jön az enyhülés.



Julianna napja (Február 16.)

Ezen a napon általában esik a hó, amitől az időjárás enyhülését várják. A hiedelmek szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt" vagy „Julianna megrázta a dunnáját" – vagyis a megfigyelések szerint ezen a napon gyakran havazik.

Zsuzsanna napja (Február 19.)

A néphagyományok szerint, ha ekkor magasan száll egy pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy beköszönt a tavasz. Amennyiben nem énekel ezen a napon, akkor még marad a téli időjárás.

Mátyás napja (Február 24.)

Ekkorra már mindenki nagyon várja az enyhülést, ezért is hívták régen jégtörő Mátyásnak ezt a napot. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál"– vagyis az időjárás aszerint fordul, hogy milyen ezen a napon az időjárás.

Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás, Gergely két rossz ember", mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. A baj csak akkor van, ha Mátyásnak nincs mit törnie, mert már enyhe az idő és elolvadt a jég. Ilyenkor fagyos napok következnek még.