Az új fűtési rendszer kialakítására európai uniós támogatással kerül sor, amelynek nyomán nemcsak a gázszámla lesz kevesebb, hanem környezetbarát, megújuló energiaforrásból biztosítanák az intézmény hőenergia-igényének legnagyobb részét.

A Fővárosi Állat- és Növénykert már évtizedek óta felhasználja a Széchenyi Fürdő artézi kútjainak vizét, hiszen a termálvíz a vízilovak külső és belső medencéjébe is be van vezetve. Újszerű elképzelés azonban, hogy az egész Állatkert fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos gyógyfürdő termálvizével oldanák meg.

Az ehhez szükséges vezetékhálózat kiépítésére európai uniós támogatással, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjának keretében kerül sor.

A program összköltsége nettó 395 millió forint, amelyből 237 millió forintnyit tesz ki a strukturális és kohéziós alapokból származó forrás, tehát a támogatás intenzitása mintegy 60 %-nyi. A fennmaradó 40 %-ból 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész, 118 millió forintnyi forrást pedig a Fővárosi Önkormányzat biztosít. Ez utóbbi összegről éppen hétfőn határozott a Fővárosi Közgyűlés.

Az állatkerti létesítmények fűtése eredetileg koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított „gázprogram” óta pedig a kazánok földgázzal üzemelnek. A 2010-es évben 464 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla meghaladta az 54 millió forintot. A termálvíz hőjén alapuló fűtéssel ennek jelentős része kiváltható lenne.

Mivel a létesítményekben szükséges hőmérséklet biztosításának energiaigénye a külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével biztosítanák az alapvető, folyamatos fűtést, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként használnák a gázüzemű kazánokat. Mindennek nyomán a földgázfelhasználás – attól függően, hogy miként alakul az időjárás – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet.

Az állatkerti létesítmények termálvíz alapú fűtése több szempontból is előnyös. Egyrészt mindenképpen csökken a gázszámla összege. Másfelől az intézmény energia-szükségletének kielégítésében megnövekszik a megújuló energiaforrások aránya, ami a természeti erőforrások hatékonyabb, fenntarthatóbb felhasználását jelenti. Ráadásul a levegőbe kerülő füstgázok mennyisége is jelentősen csökken általa.