Tartalom-minőség

A szervezet, amely a tagvállalatait kérdezte a felsőoktatási törvény változásairól, az államilag finanszírozott férőhelyek elosztásának módosítását is felvetette.

Az MGYOSZ szerint a képzések - akár szakképzés, akár felsőoktatás - minősége és tartalma kívánnivalót hagy maga után Magyarországon, ugyanakkor a munkaadói szervezet üdvözli azokat a kormányzati törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a képzési rendszert és azok tartalmát a munkaerő-piaci igényekhez igazítsák.

Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke a közlés szerint úgy fogalmazott: "meggyőződésem, hogy összehangolt lépésekre van szükség a hazai oktatási rendszer átalakításában, hiszen e nélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás hosszú távú és fenntartható növekedése Magyarországon".

Új lehetőségek

Az MGYOSZ úgy véli, a keretszámok drasztikus csökkentésének negatív hatásait új képzési lehetőségek megteremtésével lehetne kompenzálni, ugyanakkor a jelenlegi államilag finanszírozott férőhelyek elosztásán is szükséges lehet módosítani az elkövetkező években.

A munkaadók szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van az egyre csökkenő munkaerő-kereslettel, de mindez önmagában nem elegendő a képzési rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására, hiszen a képzések tartalmára is figyelmet kellene fordítani - derült ki a válaszokból.

A közleményben rámutattak arra: a keretszámok csökkentésének együtt kell járnia a felsőfokú képzések minőségének javításával, több figyelmet kell szentelni a gyakorlati oktatásnak, a humán tudományterületekkel szemben erősíteni kell a természettudományokat, beleértve a műszaki és informatikai szakterületet. Erősíteni szükséges továbbá a szakképzés, a technikusképzés rendszerét, számában és minőségében egyaránt, és a fiatalok foglalkoztatására továbbra is erős motiváló a START-kártya rendszerének fenntartása.

Túlzott elvárások

A fiatal munkavállalók elhelyezkedési lehetőségei kapcsán az egyik legfontosabb megállapítás azt volt, hogy a vállalkozások ugyan nyitottak a fiatal munkavállalók iránt, de sok esetben azt tapasztalják: hiányzik az együttműködési készség a fiatalok részéről, azok gyakran túlzott elvárásokkal érkeznek a cégekhez, amely megnehezíti a beilleszkedési és tanulási folyamatot, ráadásul sokan közülük nincsenek tisztában a munkaerő-piaci értékükkel.

Az iskolából hozott tudás minőségét szinte minden megkérdezett munkáltató kifogásolta - olvasható az összegzésben, amely kitért arra: a felmérésben részt vevő cégek szerint jellemzően nem piacképes a fiatalok tudása és hiányoznak a gyakorlati ismeretek. Egy vagy két idegen nyelv magas szintű ismerete ugyanakkor sokszor elegendő lehet az alkalmazáshoz, hiszen ez esetben a munkáltatók gyakran hajlandóak befektetni a szakmai továbbképzésbe.

Az MGYOSZ felmérése rávilágított arra is, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók egyre kevésbé tervezik a foglalkoztatás bővítését, vagy ha igen, akkor is inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben a fiatal, szakmai tapasztalattal nem rendelkező diplomásokkal szemben. A diplomás pályakezdők közül eddig is sokan kényszerültek arra, hogy alacsonyan kvalifikált állásokban helyezkedjenek el, akár betanított munka vagy jobb esetben technikusi munkakörökben, de mindez a jövőben könnyen általánossá válhat.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult, 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. A szervezet a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli, mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve.