Moszkva ultimátuma Kijevnek
Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab, köztük a krími népszavazás eredményének Kijev által való elismerését - derült ki az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatából.
2014. március 17. hétfő 13:53 - HírExtra
A rendezés érdekében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen.
Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie az Oroszországhoz csatlakozásról vasárnap megtartott krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.
"Mi vagyunk a jó fejek"
A külügyi dokumentum emlékeztet rá, hogy Moszkva nyugati partnerei az utóbbi időben folyamatosan szorgalmazták egy, az ukrajnai helyzet rendezését szolgáló, úgynevezett kontaktcsoport felállítását, ám abból indultak ki, hogy ennek feladata csupán a Moszkva és Kijev közötti párbeszéd elősegítése lenne.
Az orosz fél ezzel szemben nem egyszer kifejtette - áll a nyilatkozatban -, hogy nem Oroszország hozta létre a mostani ukrajnai helyzetet, s az inkább "az ukrán állam mély válságának eredménye, amely a társadalom éles polarizálódásához vezetett, valamint az ország különböző részei közötti ellentétek drámai kiéleződéséhez. Anemzetközi közösség erőfeszítéseinek ezért éppen ezeknek az ellentéteknek a leküzdésére kell irányulniuk."
Moszkva a nyilatkozat szerint már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek saját javaslatait arra vonatkozóan, "hogyan lehetne külső együttműködést biztosítani azokhoz a lépésekhez, amelyeket maguknak az ukránoknak kell megtenniük a válságból való kilábaláshoz".
Anyanyelvi használat
A javasolt támogató csoport résztvevői az orosz elképzelés szerint "elvi kötelezettséget vállalnának arra, hogy tiszteletben tartják a soknemzetiségű Ukrajna érdekeit, emellett támogatják az ország minden állampolgárának és térségének legitim törekvését arra vonatkozóan, hogy biztonságban, tradícióinak és szokásainak megfelelően élhessen, szabadon használhassa anyanyelvét, korlátlanul hozzáférjen saját kultúrájához, és széles körű kapcsolatokat tarthasson fenn honfitársaival, szomszédaival".
Az orosz külügyi nyilatkozat szerint a rendezés alapvető elvei között kell szerepeljen "a neonáci ideológia újjászületésének megengedhetetlensége, annak szükségessége, hogy az ukrán politikusok elhatárolódjanak a szélsőséges nacionalistáktól, és útját állják az ország különböző részeinek destabilizálására irányuló törekvéseiknek". A feleknek el kell fogadniuk az euroatlanti térség összes államának egyenjogúságát és érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását is - szögezi le Moszkva.
Pontokat "javasolnak"
Az orosz külügyi nyilatkozat innentől pontokba szedve sorolja azokat a célokat, amelyek megvalósítására a nemzetközi támogató csoportnak ösztönöznie kellene az ukránokat.
Ezek között első helyen említi a szemben álló felek által idén február 21-én, az ukrajnai helyzet rendezéséről Kijevben aláírt megállapodás azon előírásait, amelyek az illegálisan tartott fegyverek bevonására, a törvénytelenül elfoglalt épületek kiürítésére, valamint a decemberi-februári időszakban elkövetett erőszakcselekmények tárgyilagos kivizsgálásának megszervezésére vonatkoztak.
Szorgalmazza továbbá, hogy az ukrán parlament hívjon össze alkotmányozó nemzetgyűlést az összes ukrán régió egyenlő képviseletével "egy új, föderatív (állami berendezkedést teremtő) alkotmány előkészítésére", amely az alapvető polgári és szabadságjogok mellett biztosíthatná az ország "szuverenitását, területi épségét és katonai-politikai szempontból semleges státusát". Ez utóbbiak megvalósulását Oroszország, az Egyesült államok és az Európai Unió garantálná, egy erre vonatkozó ENSZ biztonsági tanácsi határozat elfogadásával.
Orosz is legyen hivatalos nyelv
Az új alkotmányban kell biztosítani, hogy az orosz az ukrán mellett második államnyelv legyen, a többi nyelv pedig az európai normáknak megfelelően regionális, illetve kisebbségi nyelvi státust kaphasson. Az alaptörvénybe kell foglalni Moszkva feltételei szerint, hogy minden térség önállóan és közvetlenül megválaszthassa saját - kulturális, gazdasági, szociális és más téren széles jogkörökkel rendelkező - törvényhozó és végrehajtó szerveit, amelyeknek azonban tilos lenne beavatkozniuk az egyházi és a felekezetek közötti viszonyokba.
Az orosz rendezési terv szerint az új alkotmány elfogadását követően közvetlenül általános választásokat kell tartani a leendő szövetségi állam minden alkotórészében.
Forrás: MTI