2024. március 28. - Gedeon, Johanna

Súlyos gondok a magyar jogállamisággal

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét - jelentette ki a Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán. Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint azonban a téma újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány.
2019. január 31. csütörtök 08:28 - HírExtra
  

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává. A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek - mondta.

"Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó" - fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, "példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot".

Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása.

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amelyek sarokkövei a közösségnek.

Ezután Deutsch Tamás fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint "a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen".

Az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye - emelte ki.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett "az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak "látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni "európai barátai" álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis "sodródik a tekintélyelvűség útján".

"A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját" - fogalmazott.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő aláhúzta: "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból".

Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány "a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította", és közölte, "az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik".

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: "Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája pedig többek meglepetésére napirendre tűzte a kérdést, de állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását