A CGTN kínai székhelyű, nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint Ma azt mondta: az október elején végzett hadgyakorlatokkal a Tajvan függetlenségét propagáló szakadár tevékenységeknek, valamint a külföldi erők beavatkozásának akarnak határt szabni. A szóvivő úgy fogalmazott: a gyakorlatok célja a kínai nemzet, valamint a Tajvani-szoros két oldalán élő emberek érdekeinek védelme.
Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jei évfordulójával.
Újságírói kérdésre, melyben felidézték, hogy tajvani politikusok szerint a Peking és Tajpej közötti feszültségek az elmúlt 40 év legsúlyosabb szintjére mérgesedtek, Ma azt mondta: a tajvani Demokratikus Haladás Pártjának akciói aláássák a bizalom helyreállítására tett erőfeszítéseket. Hozzátette: a párt lépései a régió stabilitását is gyengítik. A feszültségek kiéleződését továbbá a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonította.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította az 1992-ben elfogadott, az egy-Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
