Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) 2022-ben megkezdte a magyar közoktatás fejlesztésének távlati feladataival kapcsolatos elemzések elkészítését. Az egyes problémákat az adott területek vezető kutatói tekintik át. Elemzéseik lényegét a KEB közérthető formában megfogalmazott állásfoglalásokként folyamatosan közzéteszi. Az első ilyen állásfoglalás 2022. október 11-én jelent meg a pedagógusfizetésekről, egy napon az MTA Vezetői Kollégiumának állásfoglalásával.
A KEB által 2022. november 25-én, a Magyar Tudomány Ünnepén szervezett szimpózium a további készülő állásfoglalásokból négynek a háttérmunkálatait mutatta be: a matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanításával, továbbá az oktatás digitalizációjával kapcsolatos elemzéseket.
Az előadások első része áttekinti a fő problémákat, a második rész pedig a rendelkezésre álló adatok, kutatási eredmények alapján megfogalmazható fejlesztési feladatokkal foglalkozik.
Az alábbi időkódokra kattintva közvetlenül elérhetők az egyes előadások felvételei az MTA Youtube-csatornáján:
0:00 | Intro
0:25 | Köszöntő,
Zsolnai Anikó, az MTA doktora, a rendezvény levezető elnöke
1:30 | Bevezető gondolatok a rendezvényhez,
Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB elnöke
7:15 | A matematika tanítása,
Csíkos Csaba, az MTA doktora, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
39:17 | A természettudomány tanítása,
Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB elnöke
1:19:08 | Az idegen nyelvek tanítása és tanulása,
Nikolov Marianne, az MTA doktora
1:51:48 | Digitalizáció az oktatásban,
Molnár Gyöngyvér, az MTA Doktora, intézetvezető, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
2:20:00 | Zárszó,
Zsolnai Anikó, az MTA doktora, a rendezvény levezető elnöke
2:27:20 | Kérdések, hozzászólások
Galéria a rendezvényen készült fotókból.
Az előadások rövid összefoglalói
A matematika tanítása
Csíkos Csaba, egyetemi tanár, az MTA doktora
Korábban a matematika tanítása a magyar közoktatás egyik erőssége volt, diákjaink a nemzetközi felmérések élvonalában szerepeltek. A matematikatanítás fél évszázaddal ezelőtti megújulásának eredményei mára megkoptak, a tantervek és tanítási módszerek nem tartanak lépést a nemzetközi fejleményekkel. A 2000-től rendszeresen elvégzett PISA-felmérések szerint 15 éves tanulóink matematikai teljesítménye már az OECD-országok átlaga alatt van, és így az EU-országok alsó harmadának megfelelő szintet éri el.
Különösen aggasztó a gyengén teljesítők magas aránya, az iskolatípus szerinti nagy különbségek és az növekvő esélyegyenlőtlenség. A problémák egy része a tantárgyi kereten túl, általánosságban is érvényes (tanulói és tanári óraszám, adminisztrációs terhek, motiválatlanság, szülői háttér, az integráció személyi és tárgyi feltételi), míg számos probléma speciálisan a matematika tanítását érinti (spirális vagy lineáris tananyag-felépítés, a számfogalom fejletlensége).
A problémák megoldását segítheti a tanulók korai differenciált fejlesztése, melynek során középpontba kerülnek a matematika elsajátításához szükséges általános gondolkodási képességek, kiemelten a számolási készség, továbbá a geometriai tanulmányokat megalapozó térszemlélet. Később nagyobb hangsúlyt kaphatnak és motiváló hatásúak is lehetnek a realisztikus matematikatanulás elveinek megfelelő gyakorlati alkalmazások. Szükség van a tanítók és a matematikatanárok képzésének és továbbképzésének megújítására úgy, hogy megjelenjenek benne a legfrissebb kutatási eredmények.
A természettudomány tanítása
Csapó Benő, egyetemi tanár, az MTA doktora
Adatok sokasága mutatja, hogy a természettudomány tanulásának eredményei Magyarországon folyamatosan romlanak. A rendszerváltozás előtti évtizedekben a magyar diákok teljesítményei a világ legjobbjai között voltak, az 1995-ös felmérés szerint tudásuk csak a nemzetközi középmezőnybe esett.
A PISA-felmérések 18 évet átfogó adatai szerint pedig 2018-ban gyengébb volt a magyar diákok természettudományos teljesítménye, mint 2000-ben, és a legutóbbi mérések szerint a diákok közel negyedének eredménye az elégséges szint alatt van. A tudás alkalmazhatóságára, a gondolkodás, a problémamegoldás különböző tényezőire fókuszáló újabb vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy kiszorultunk a fejlett országok köréből. A tanulók természettudományokkal szembeni attitűdje erősen negatív, a leginkább elutasított iskolai tantárgyak a fizika és a kémia.
Ezekből a tárgyakból kevesen tesznek érettségit, és csak néhány százalék érettségizik emelt szinten. Alacsony és csökkenő tendenciát mutat a természettudományok tanítására fordított óraszám. A természettudomány diszciplínáinak integrálásában nagyok a lemaradásaink, sok korszerű terület meg sem jelenik a magyar tantervekben. A kora gyermekkori tanulás motiváló és szemléletfejlesztő lehetőségei kihasználatlanok.
E tényezők más egyéb kedvezőtlen feltételekkel együtt azt is eredményezik, hogy rendkívül kevés a jelentkező a természettudományos tanár szakokra, ami már rövid távon is krónikus tanárhiányhoz vezet. Az előadás a negatív tendenciák okainak részletesebb elemzése mellett bemutatja azokat a tudományos eredményeket, amelyek alapul szolgálhatnak a kedvezőtlen folyamatok megfordításához.
Az idegen nyelvek tanítása
Nikolov Marianne, professor emerita, az MTA doktora
A közoktatásban megszerezhető idegennyelv-tudás és az iskolai nyelvtanítás hatékonysága évtizedek óta a figyelem középpontjában áll. Társadalmi konszenzus jellemzi a használható nyelvtudás kiemelt szerepét: szülők, munkaadók, döntéshozók, nyelvpolitikai dokumentumok sora egyaránt hangsúlyozza, hogy a nyelvtudás nélkülözhetetlen érték.
Az elmúlt három évtizedben komoly ráfordítások eredményeként számos előnyös változás jellemezte a nyelvtanulási lehetőségeket a közoktatásban és az iskolán kívül egyaránt. Bár az önbevallásos kérdőívekre adott válaszokból kibontakozó kép továbbra sem mutat átütő változást a magyar lakosság nyelvtudásában, egyre magasabb azok aránya, akik elboldogulnak egy idegen nyelven, és az utóbbi időszakban a jó angol és német nyelvtudású diákok jelentős számban nyernek felvételt külföldi egyetemekre.
A rendszeressé vált monitorvizsgálatok és érettségi adatok arra utalnak, hogy a minimális követelményeket egyre több diák teljesíti, azonban továbbra is nagyok a családi háttérnek tulajdonítható egyéni különbségek, és magas a gyenge nyelvtudású diákok száma is. Az előadás áttekinti a nyelvválasztás és a közoktatásban rendelkezésre álló programok, azok kimeneti követelményei, a diákok dokumentált nyelvtudásszintje, a nyelvtanulásra fordított idő, az osztálytermi folyamatok, valamint a nyelvtanárok felkészültsége és meggyőződései terén elérhető kutatási eredményeket.
Az előadás záró része javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a nyelvtanulást még hatékonyabbá tenni, miképp lehetne a diákokat segíteni abban, hogy még sikeresebb, önálló nyelvtanulókká váljanak.
Digitalizáció az oktatásban
Molnár Gyöngyvér, egyetemi tanár, az MTA doktora
A korszerű iskolai oktatás elemi feltétele, hogy az iskolák rendelkezzenek a tanulást támogató informatikai infrastruktúrával, interneteléréssel, digitális tananyagokkal, a tanulók pedig személyes használatra szolgáló mobil eszközökkel.
A digitális technológiával támogatott hatékony oktatás azonban nemcsak azon múlik, hogy konkrétan milyen technológiai eszközök adaptációja és integrációja valósul meg, sokkal nagyobb jelentőségű az eszközök használatának módja, a személyre szabott minőségi tanulás lehetőségének megteremtése.
Az előadás áttekinti a főbb hazai digitális fejlesztéseket, illetve részletesen foglalkozik a hatékony digitális oktatás megvalósításának további feladataival. A javaslatokban közös, hogy minden esetben figyelembe kell venni, hogyan tanulnak a gyerekek, miképpen fejlődik a gondolkodásuk, milyen kapcsolat van az értelmi fejlődés és a tananyagokban található összefüggések megértése között.
A távolléti oktatás során felhalmozódott tapasztalatok megerősítették, hogy a digitális tananyagok okoseszközökön való alkalmazása nem azonos az okosoktatás megvalósításával. Utóbbi alapja az egyéni igényekhez minél inkább alkalmazkodó tanulás és tanulási környezet biztosítása, amelyben a technológia csupán egy eszköz, ami akár előre is jelzi, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a különböző diákok számára a legoptimálisabb kihívást biztosítják, a leginkább fejlesztő hatással bírnak a tanulás céljának elérése érdekében.
